Oroszország;Ukrajna;

- Ukrajna nem enged be orosz férfiakat a területére

Moszkva közölte, hogy nem ad szimmetrikus választ az intézkedésre. A kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet és fokozták a járőrözést.

Ukrajna a hadiállapot bevezetésével összhangban megtiltotta a belépést területére minden orosz állampolgárságú férfinak 16 és 60 éves kor között – közölte pénteken Petro Cihikal, az ukrán határőrszolgálat vezetője.

Az MTI összefoglalója szerint a tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről – Petro Porosenko elnök részvételével – tartott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában.

Cihikal azt mondta, beengedik viszont az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába. Később Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője a 112 Ukrajina hírtelevízióban tovább részletezve pontosította, hogy beengedik azokat is, akik például beteg hozzátartozóikat érkeznek meglátogatni. Szintén nem esnek tilalom alá a diplomata-útlevéllel utazók, közlekedési járműveket működtető hivatalos személyek, valamint azok sem, akik Ukrajnában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hozzátette ugyanakkor, hogy az országba belépőket alaposan megvizsgálják, hogy korábbi tartózkodásuk idején nem sértették-e meg az ukrán jogszabályokat, nem jártak-e Oroszország által ideiglenesen megszállt területen.

Hangsúlyozta, hogy minden egyes esetben egyedi döntést hoznak a beutazás engedélyezéséről, illetve megtagadásáról. Az a cél, hogy olyanok ne jussanak be, akik utána az országot destabilizáló tevékenységet folytatnának – tette hozzá.

Elmondta, hogy a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására.

Moszkva nem ad tükörválaszt

Moszkva nem készül szimmetrikus választ adni arra, hogy a kercsi incidenst nyomán hadiállapotot bevezető Ukrajna megtiltotta a beutazást a 16 és 60 év közötti, orosz állampolgárságú férfiak számára – derült ki az orosz fővárosban elhangzott állami tisztségviselői és törvényhozói nyilatkozatokból.

Marija Zaharova külügyi szóvivő úgy vélekedetett, „tébolyhoz vezethetne” ha valaki szimmetrikus válaszintézkedéseket akarna hozni az ukrán vezetés intézkedéseire, amelyek szerinte „az államberendezkedés működésképtelenségéhez” vezettek.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy hasonló szellemű intézkedéseket fogadjon el, mert nem áll háborúban Ukrajnával. Hangot adott azon véleményének, hogy a március végén esedékes ukrán elnökválasztásig újabb hasonló „félhisztérikus” lépések várhatók az ukrán vezetés részéről, amelynek saját megmentése érdekében „minden áron fenn kell tartania és növelnie kell a lakosság szemében” az orosz agresszió látszatát.

Franc Klincevics, a felsőház védelmi bizottságának első elnökhelyettese rámutatott, hogy ukránok millióit sújtaná Oroszország, ha ugyanúgy járna el, mint a kapcsolatok teljes megszakítására törekvő Ukrajna, ezért Kijev hiába is vár ilyen válaszintézkedést Moszvától.

Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko lépésére nem ugyanazt kell lépni, hanem fel kell gyorsítani azon ukránok státusának legalizálását, akik Oroszországban kívánnak munkát vállalni, egyebek között orosz útlevelek kiállításával és a kettős állampolgárság megadásával. Meglátása szerint Ukrajnában ma teljesen más rendszer lenne, ha Moszkva ezt tette volna a Szovjetunió széthullása óta.

Moszkva nemzetközi szervezetekhez fordultUgyancsak pénteken Marija Zaharova arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogoknak a hadiállapot ukrajnai bevezetése nyomán történő megsértésére hívta fel Oroszország az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek figyelmét. „Ugyancsak figyelmeztetjük a(z Ukrajnát támogató) pártfogókat Porosenko elgondolásának rendkívüli veszélyére, aki a hatalom megtartására irányuló kétségbeesett igyekezetében újabb kalandorságba rántja bele országát, amely katasztrofális következményekkel járhat mind magára Ukrajnára, mind pedig az európai biztonság egészére nézve” – mondta Zaharova. A szóvivő felhívta a figyelmet a hadiállapot bevezetésének szelektív jellegére, az intézkedés ugyanis elsősorban olyan körzeteket érint, amelyekben az orosz ajkú lakosság van többségben, és amelyek a közvélemény-kutatások szerint ellenzik a jelenlegi ukrán vezetés politikáját. Mint mondta, Oroszország attól tart, hogy az ukrán belső konfliktus az erőszakszervezetek rendkívüli jogkörökkel való felruházása, az erő előzetes törvényi eljárás nélküli alkalmazása miatt az ország egész területére ki fog terjedni.

Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint –, miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott.

Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és riadókészültségbe helyezte teljes hadseregét, beleértve a haditengerészetet is. Az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be, amely szerdától december 26-ig van érvényben.

Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. 

Az ukrán katonák hollétéről kérdezte Oroszországot az EJEBA november 25-én megtámadott ukrán hadihajók legénységének hollétéről és egészségi állapotáról érdeklődő levelet küldött Moszkvának az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkére hivatkozva, valamint Ukrajna kérésére annak megválaszolására szólította fel Oroszországot, hogy fogva tartja-e a hadihajók 24 fős legénységét, és ha igen, milyen alapon és hol. Az emberi jogi bíróság végezetül arra szólította fel Moszkvát, hogy az érintett és érdekelt felekkel osszon meg minden vonatkozó dokumentumot. A tájékoztatás szerint Ukrajna annak tolmácsolását kérte, hogy az elfoglalt hadihajók legénységét az 1949-es harmadik genfi egyezménynek megfelelően hadifoglyokként kezeljék, és késedelem nélkül járuljanak hozzá hazaküldésükhöz. A feltett kérdésekre az Emberi Jogok Európai Bírósága december 3-ig várja Moszkva válaszát.

Az év végéig dönt a német alkotmánybíróság arról, hogy megfigyeljék-e a jobboldali AfD-t. A határozat több szempontból is roppant kényes.