Nem kis feszültség tapasztalható a német jobboldali radikális Alternatívánál, s nem amiatt hogy a közvélemény-kutatások szerint a párt elérte zenitjét, 15-16 százalék fölé nemigen tud kerülni. Alice von Weidel társelnök illegális pártfinanszírozási botránya érezhetően még a pártvezetést is megdöbbentette, hiszen így nem tudják hitelesen állítani azt, hogy a tradicionális politikai elittel szemben ők a „tiszta hang” képviselői a politikában.
Az AfD-nél elsősorban attól tartanak, hogy egyes politikusainak szélsőséges megnyilvánulásai miatt az alkotmánybíróság elrendeli majd a párt megfigyelését. A taláros testület a következő hetekben hozza meg a nehéz döntést. Ha szélsőségesnek ítélnék meg az Alternatívát, az azt jelentené, hogy a német titkosszolgálatok törvényesen figyelhetnék meg a pártot. Igazán jó döntés nincs, hiszen akárhogy határoznak, abból az AfD sikert kovácsolhat. Amennyiben elrendelnék a megfigyelését, úgy a párt az áldozati bárány szerepében tetszeleghetne, ha viszont a bírói testület nem lát okot a további lépések megtételére, akkor azt az AfD részsikerként könyvelhetné el az alkotmánybírósággal szemben.
A bírák azt vizsgálják, mennyire esik az AfD az alaptörvény 3. paragrafusának hatálya alá. Ez kimondja, akkor indokolt egy csoport titkosszolgálat általi megfigyelése, ha az a demokratikus rendet fenyegeti. A múltban nem egyszer rendelték el valamilyen szélsőséges csoport megfigyelését. Ezekből sosem lett társadalmi vita, hiszen terror- vagy fasiszta szervezetekről volt szó. A mostani döntés azonban azért is kényes, mert egy pártot céloz, így ha az alkotmánybíróság az AfD-vel szembeni döntést hozna, azzal óhatatlanul is beavatkozna a politikai rendbe. Ennek pedig nyilván olyan következményei lennének, amelyek a pártpreferenciákat is befolyásolnák.
Összesen 17 szakértő vizsgálja, szélsőségesnek lehet-e minősíteni az Alternatívát. A munkacsoport az év végéig tanácskozik. Ha a megfigyelés mellett dönt, még ez sem jelenti azt, hogy a titkosszolgálatok a párt képviselőinek minden lépését követnék. Erre nincs megfelelő apparátus, s az egyes tartományok dönthetnek másként is.
Bár az AfD a saját javára fordíthatja a történéseket, magabiztosságról szó sincs az Alternatíva berkeiben, érezhető a fokozódó riadalom a párton belül. Erre utal, hogy az AfD a napokban nyilvánosan határolódott el a párt ultraradikálissá vált ifjúsági szervezetétől, melynek egyes tagjai a holokauszttal viccelődtek, és a menekültekkel szembeni erőszakos fellépésre buzdítottak. Jörg Meuthen társelnök azt közölte, az ifjúsági szervezetben vannak nagyon értelmes fiatalok, „de sajnos olyanok is, akik magatartását nem tűrhetjük”.
Az elnökség bejelentése szerint őket kizárják a tömörülésből. Sőt, az ifjúsági szervezet feloszlatása sem elképzelhetetlen. Meuthen elismerte, túl későn reagáltak a fiatalok túlkapásaira.
A párton belül mind többen követelik, hogy szakítsanak a szélsőségesekkel, mert ha az alkotmánybíróság a párt megfigyelése mellett döntene, az óriási presztízsveszteség lenne az AfD számára, sok polgári szavazó pártolhat el tőle. Különösen azok, akik az államapparátusban dolgoznak, ők aligha engedhetik meg maguknak azt, hogy megfigyeljék őket. Frank C. Hansel filozófus, az AfD berlini képviselője, a Facebookon figyelmeztetett arra: ha az alkotmánybíróság a megfigyelés mellett dönt, akkor lényegében az összes állami alkalmazott búcsút inthet az Alternatívának. Ezért – mint írta – a megfigyelés „teljes katasztrófával” érne fel.
Ez az oka annak, hogy az utóbbi hetekben az AfD több politikusa visszafogottabbá vált, s próbálta azt a benyomást kelteni, hogy pártjuknak semmi köze a szélsőséges eszmékhez. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a párt nem támadná a megfigyelésükkel foglalkozó munkacsoportot. „Csak azért állították fel nyáron, hogy sérülékenyebbé tegyék a pártot” – állította Meuthen.
