Jelentősen emelkednek a papírárak, s ennek nyomán a nyomdaipari termékek is drágábbak lesznek. Lapunk szakmai körökből megtudta, hogy az idén egyszer már végrehajtott - a termékfajtáktól függően - átlagosan 5-7 százalékos áremelést még 2018-ban ugyanilyen mértékű drágulás követi. De ez a folyamat ezzel még nem ér véget, mert jövőre ismét átlagosan 5-8 százalékkal növeli árait az ágazat, és a felhasználók - a nyomdaipar mellett a háztartások (egészségügyi papírok) és a csomagolóipar - csak reménykedhetnek abban, hogy ezzel az áremelési folyamat véget ér, ami korántsem bizonyos. A papírkereskedők véleménye szerint nem lenne meglepő, ha a drágulás még 2-3 évig is eltartana. A közelmúltba visszatekintve egyébként a papírárak alakulása ciklikus, az ideit meghaladó emelésre azonban évek óta nem volt példa. 2019-ben várhatóan történelmi csúcsra kúsznak fel a papírárak, a korábbi maximum egyébként 8 esztendeje volt. Az áremeléssel a gyártók hitelképessé tehetik magukat, ami a további fejlesztések záloga.
A papírgyártás egyébként az elmúlt évtizedekben nem bizonyult túlzottan jó üzletnek, annak ellenére, hogy a csomagolópapír iránti igény növekszik, sőt a jövőben a műanyagzacskók visszaszorítása miatt ez a tendencia biztosan folytatódni fog. Hasonló folyamatra számítanak a szakemberek a reklámkiadványoknál is. A marketingesek ugyanis felismerték: a nyomtatásban megjelent hirdetések hatékonysága felmúlja a televíziós, rádiós vagy az internetes megjelenésekét.
Ez azonban aligha vigasztalja az újság-nyomópapírt gyártó üzemek tulajdonosait. Az elmúlt két évtizedben évente 4-5 százalékkal csökkent a termékük iránti igény. Ezzel a tendenciával az iparágban érdekelt tulajdonosok már időben számoltak is, ezért az új gépek telepítése gyakorlatilag világszerte leállt. Az elmúlt 5-6 esztendőben mintegy 6 millió tonnányi papír-gyártókapacitást zártak be, mégis állandóan árubőséget lehetett tapasztalni a piacon, ennek hatására az árak csökkentek, és az iparág vezetői szerint a jövedelmezőség is. Most azonban fordult a kocka. A kereslet oly mértékben megnőtt, hogy az áremelés is alig fogja mérsékelni. Az árubőség korábban olyan nagy volt, hogy érdemes volt nagyobb mennyiséget, akár több hétre való készletet is raktározni. A megrendelőknek az sem okozott különösebb gondot, ha a papírban benne állt a pénz. Napjainkra azonban már csak pár napos tartalékot tartanak a nyomdák.
Magyarországon a napilapokat, magazinokat és a reklámújságokat kizárólag importpapírra nyomják, amely elsősorban a skandináv államokból származik, de kis mértékben más európai országokból is érkeznek szállítmányok.
Az újságnyomópapír egyébként igénytelen termék, hiszen az a cél, hogy minél olcsóbb legyen, hiszen a tapasztalatok szerint egy napilap élettartama legfeljebb 24 óra vagy annyi sem.
Ezért igénytelen anyagokat, facsiszolatot és újrahasznosított papírt tartalmaz. Az olcsóság mellett az sem elhanyagolható kritérium, hogy a papír a legnagyobb sebességgel nyomtatható, megfelelő szakítószilárdsága éppen megfelelő legyen, és gyorsan visszakerüljön a körforgásba, a zúzdába. Magyarországon a hulladékpapír visszagyűjtési aránya megfelelőnek mondható. Ugyanakkor világszerte hulladékpapírhiány van, amelyet elsősorban a Kínai Népköztársaság szív el.
Gyakran vádolják a papíripart azzal, hogy igényeik kielégítésére egész erdőket vágnak ki. Manapság azonban már nem ez a helyzet. A papírgyártás számára olyan fákat ültetnek, elsősorban fenyőt, amelyet 10-12 éven keresztül gondoznak, majd kivágnak, és újakat ültetnek el. A mostani áremelési hullám egyik oka az is, hogy az utóbbi években csökkent a csapadék, amit a faállomány is megsínylett, ami késlelteti azt, hogy a papírgyártás céljaira is felhasználják, vagyis csak 1-2 év múlva lesz vágásérett a fenyő.
