Újabb földügyben marasztalhatja el a Európai Unió Bírósága Magyarországot, miután Henrik Saugmandsgaard főtanácsnok szerint a magyar állam 2014-2015-ben az uniós joggal össze nem egyeztethető módon - a tőke szabad áramlásának elvét megsértve - szüntette meg az olyan személyek haszonélvezeti jogát, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak - olvasható a bíróság közleményében. Ugyan a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ám az márciusban hasonló ügyben (a német tulajdonú Segro Kft. és Günther Horváth osztrák állampolgár kontra földhivatal) már ítélkezett és akkor elfogadva az előzetes indítványt, elmarasztalták Magyarországot. Most az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárása fajult bírósági ügyig, miután a magyar kormány nem fogadta el az EB megállapításait és nem tett semmilyen intézkedést, hogy helyreállítsa a jogszerű állapotot, vagy orvosolja a maga által előidézett sérelmeket.
A 2014-ben azért indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, mert a földtörvény 2013-as, második módosításával a törvényhozás kimondta: 2014 május 1-jével megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány azzal érvelt, hogy ezzel az úgynevezett zsebszerződéseket akarta megszüntetni, mert elképzelése szerint ezek a haszonélvezeti jog leple alatt azért születtek, hogy ha a 2014. május elsején megszűnik az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma, akkor ez alapján a főként külföldi személyek megvásárolhassák az amúgy általuk művelt földterületeket. A kormány ráadásul kártalanítás nélkül bontatta fel a szerződéseket. A bíróság a Segro Kft. ügyével kapcsolatos ítéletében megállapította, hogy "a vitatott korlátozás nem mutat semmilyen kapcsolatot e célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére". Ráadásul a mostani perek alapjául szolgáló haszonélvezeti jog kötését keletkezésük idején nem tiltotta törvény, és a külföldiekre vonatkozó tulajdonjog korlátozás miatt más módon nem is tudtak művelhető területekhez jutni - érvelt márciusban a luxemburgi bíróság.
