Októberben új fejezethez érkezett a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) átalakítása: a Portfolio információi szerint megalakult az a projektszervezet, amely az egyetem új működési modelljéből fakadó belső megújulási folyamatért felel. A Projektfelügyelő Bizottság elnöke Lánczi András rektor, társelnöke Pavlik Lívia kancellár, tagja pedig az intézmény három karának dékánja és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. Az egyetem akadémiai és adminisztratív területét lefedő öt alprojektben folyik a munka:
oktatási programok és oktatásszervezés megújítása;
kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése, nemzetköziesítés;
szervezeti megújulás;
humánerőforrás-menedzsment megújítása;
gazdálkodási és működtetési terület megújítása.
A projektszervezet munkáját áprilisig egy nagyrészt ismert üzletemberekből és szervezetfejlesztési tanácsadókból álló nyolc fős testület segíti. A tanácsadók között szerepel Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere; Bacsa György, a MOL Csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója; Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és Design Terminal vezetője; Fertő Imre, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója; Havas István, az Ernst and Young Magyarország volt vezérigazgatója; Pap-Józsa Dávid üzleti mentor; Anthony Radev, a SEED vezetőképző alapító igazgatója, a McKinsey & Co. korábbi regionális vezetője. Az egyetem vezetése Csák Jánost kérte fel a tanácsadó testület vezetőjének, aki többek között a Design Terminal és a Brain Bar társtulajdonosa, illetve címzetes egyetemi tanár.
A testület a jövő héten ülésezik első alkalommal. Megvitatják a projektszervezet által bemutatott anyagokat, és észrevételeikkel, valamint gyakorlati tanácsaikkal segítik majd a projekt munkáját. Teszik mindezt díjazás nélkül.
Tavaszig szükséges meghatároznia a projektszervezetnek és a tanácsadó testületnek az átalakítás sarokköveit. A Portfolionak nyilatkozó Csák szerint az elmúlt években több tervezet is született az egyetem megújítására. Sok szempontból tehát az egyes részterveket szükséges összefogni a cél érdekében.
2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legkevesebb 60 százalékban legyenek. Számítanak a külföldi hallgatók számának 15-ről 45 százalékra emelkedésére is. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel köttetett megállapodás, ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen - szemeszterenként 4 millió forintos tandíjjal.
Az átalakításokból összeálló "Corvinus-modellről" Palkovics László innovációs miniszter úgy nyilatkozott, azt a kormány az összes többi egyetemre, a magyar felsőoktatás egészére kiterjesztené.
