Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná.
Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak.
Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők múlt hét kedden, minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtott egyéni képviselői indítványa úgy módosítaná 2019. január 1-jétől a Munka törvénykönyvét, hogy minden munkavállaló számára évi 400 óra túlmunka elrendelését tenné lehetővé – akár kollektív szerződés nélkül is. A javaslat óriási felháborodást keltett a szakszervezetek körében, de a munkaadók országos szervezetei sem fogadták kitörő örömmel.
Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 órát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez a keret kitolható évi maximum 300 órára. A kollektív szerződésre vonatkozó ezen passzust a fideszes képviselők – jelenleg a parlament előtt lévő - javaslata törölné, de mintha Kósa Lajos ezzel nem teljesen lett volna tisztában. A Magyar Időknek legalábbis úgy nyilatkozott szombaton, hogy javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak szokás szerint kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most - bár a konkrétumokat illetően továbbra is ködösítenek - úgy tűnik: a Fidesz hajlandó belátni, hogy a munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.
Az egyeztetésen arra vonatkozó ígéretet is sikerült kicsikarniuk a szakszervezeteknek, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében ne havi egy szabadnap járjon, hanem kettő, és azok essenek vasárnapra. A munkaidőkeret megemelését illetően viszont nem közeledtek az álláspontok, a kormány továbbra is ragaszkodik a 3 évhez. Jelenleg 6 hónapos ez az időkeret, amelyet kollektív szerződésben lehet egy évre növelni: ez idő alatt kell elszámolni a túlórákkal és az érte járó pihenőnapokkal vagy túlóradíjjal. Ezt a keretet növelné a javaslat 3 évre ott, ahol kollektív szerződésben erről megállapodnak.
A javaslattal a fideszes képviselők nem is titkoltan a termelő cégeknek - a szakszervezetek szerint az utóbbi időben többmilliárdos nagyberuházásokat bejelentett multiknak - kívánnak kedvezni, hiszen azok hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. Az indoklás szerint „a javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.”
Csakhogy a dolgozók munkaidejét úgy igazítanák a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki. Mindez a munkavállalók számára rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél például egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá.
Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, ami az elszámolási viták megszaporodásához vezethet. Az is kérdéses, mi lesz azon munkavállalók túlórapénzeivel, akiknek a munkahelye időközben megszűnik, de az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta Kordás László a problémákat. Az Európai Unió vonatkozó irányelve nem véletlenül nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a javaslat megszavazása álláspontjuk szerint kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Kordás László azt mondja: rendkívül nagy a dolgozói felháborodás a rabszolga törvény miatt, ezért - bár jövő hétfőn a vitatott kérdésekben még tovább egyeztetnek a Fidesszel és a kormánnyal - a MASZSZ még a végszavazás előtti időpontra, december 8-ára országos tüntetést hirdetett. Erre már saját tagszervezeteiken kívül több, a konföderáción kívüli szakszervezet is jelezte részvételét számos ágazatból – többek között a pedagógusok, az autóiparban és a beszállítói cégnél dolgozók, a köztisztviselők szakszervezetei. A helyszínről és a pontos időpontról még zajlik az egyeztetés.
