Ukrajna;Petro Poroşenko;

- Porosenko aláírta a hadiállapot bevezetéséről szóló rendeletet, Moszkva légvédelmi rendszert telepít a Krímbe

Andrij Parubij házelnök is aláírta az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt. Az ukrán elnök Donald Trumpon keresztül azt üzente Putyinnak, hogy tűnjön el Ukrajnából.

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta szerdán a hadiállapot bevezetéséről általa hozott rendeletet megerősítő jogszabályt.

Az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt a parlament hétfő este szavazta meg. Az MTI összefoglalója szerint az államfő előtt szerdán Andrij Parubij házelnök is aláírta a dokumentumot.

A hétfői keltezésű elnöki rendeletben az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és 30 napig, azaz december 26-án 14 óráig tart. Jogi szakértők szerint a hadiállapot csak azután léphet életbe – utólagos hatállyal –, hogy az elnöki rendeletet megerősítő jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez várhatóan csütörtökön történik meg.

Porosenko azt üzente Putyinnak, hogy „tűnjön el Ukrajnából”

Az NBC amerikai televízióra hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be: Porosenko arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy ha találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Argentínában a G20-as országcsoport csúcsértekezletén, tolmácsolja neki üzenetét, miszerint – mint fogalmazott – „tűnjön el Ukrajnából”.

Porosenko az NBC-nek adott interjújában a Kercsi-szorosnál történt incidensről szólva ismételten kijelentette, hogy az ukrán hajók elleni orosz támadást Ukrajna katonai agressziónak tekinti, és kész megvédeni területét, demokráciáját és szabadságát. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az ország nem akart többé az „orosz birodalom része, orosz gyarmat” lenni.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak önmagát védi, nem akar senkit sem megtámadni. Porosenko kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai elnök elkötelezetten támogatja Ukrajna szuverenitását, területi épségét, és az ukránok küzdelmét szabadságukért és a demokráciáért.

Hangsúlyozta: a fekete-tengeri térség biztonsága globális biztonsági kérdés, ezért szükség van a NATO jelenlétére a térségben, hogy Oroszország többé ne tehesse meg újra azt, amit múlt vasárnap tett, amikor hadihajói tüzet nyitottak az ukrán hadihajókra, elfoglalták őket. Leszögezte, hogy Oroszország nagy árat fog fizetni ezért.

„Kérem, tűnjön el Ukrajnából, Putyin úr!”– idézte Porosenko szavait az UNIAN.

Az ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – közölte: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésükkor biztosította őt afelől, hogy Washington teljes támogatást – beleértve a katonait is – nyújt Ukrajnának szuverenitása védelméhez az orosz agresszióval szemben.

Trump még nem döntöttAz amerikai elnök a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, még nem döntött arról, hogy találkozik-e az orosz elnökkel Argentínában. Donald Trump leszögezte: megvárja a nemzetbiztonsági tanács „teljes jelentését” a történtekről, és majd csak azután hoz döntést arról, találkozik-e az argentínai csúcsértekezleten Putyinnal. „Ez a jelentés lesz a döntő” – mondta, és hozzátette: „talán nem is lesz találkozó (Putyinnal)”. Trump úgy fogalmazott: „nem szeretem ezt az agressziót, egyáltalán nem akarok ilyen agressziót”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai elnök szavaira úgy reagált: a Kreml folytatja a felkészülést Putyin és Trump amerikai G20-csúcsra tervezett találkozójára, Washington nem tájékoztatta Moszkvát ennek elmaradásáról. Hozzátette: Moszkva felfigyelt arra, hogy Trump az „agresszió” kifejezést használta, de a megfogalmazásában nem volt egyértelmű. Peszkov szerint ha az amerikai vezető az ukrán hajók fellépésére gondolt, „az egy dolog, lehet vitatkozni arról, hogy ez agresszió volt-e vagy nem”. „Ha az orosz határőröknek az Oroszország határának megsértésére irányuló kísérletek meghiúsítását célzó lépéseit nevezi agressziónak, az egyik másik dolog. Azzal nem értünk egyet” – jelentette ki. Peszkov azt is közölte, hogy Putyin a nap folyamán egy nemzetközi telefonbeszélgetést fog lefolytatni, amelyről hamarosan be fog számolni. Azt, hogy kivel szándékozik beszélni az orosz elnök, nem mondta el. Szerdán egyébként Szimferopolban csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértés címén vádat emeltek 12 elfogott ukrán tengerész ellen. A Krím székvárosában működő bíróság kedden a 24-ből 15 gyanúsított esetében rendelt el kéthavi előzetes letartóztatást.

Légvédelmi rendszert telepítenek a Krím félszigetre

Az orosz déli katonai körzet szóvivője szerdán közölte, hogy az Sz-400-as, „Triumf” típusú légvédelmi rendszer negyedik harccsoportját fogja telepíteni a Krím félszigetre. A Reuters azt írja, ez az év végéig működésbe lép. A portál kiemeli: bár egy már korábban tervezett lépésről van szó, a bejelentés időzítése üzenetértékű.

Sajtójelentések szerint a Vice-admiral Zaharin orosz aknaszedő hajó a Fekete-tengerről az Oroszország és Ukrajna által közösen hasznosított Azovi-tenger felé tart.

November 25-én a Kercsi-szorosban, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán matrózt őrizetbe vették, kihallgatásuk után bíróság elé állítják őket.

Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti.

Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Szerda délutánra két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztette az ukrán fegyveres erőknek mind a 24, a Kercsi-szoros közelében lezajlott tengeri incidens során őrizetbe vett tagját egy szimferopoli kerületi és a kercsi városi bíróság. Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént.

Orosz lap: Kijev katonai bázis létrehozásáról tárgyal WashingtonnalA Kremlhez közel állónak tekintett napilap Ivan Vinnyikre, a Petro Porosenko Blokkja elnevezésű ukrán parlamenti párt képviselőjére hivatkozva azt írta, a kijevi kormány egy kelet-ukrajnai vagy egy, a Krím szomszédságában létesítendő amerikai katonai bázis lehetőségéről tárgyal az Egyesült Államokkal. „Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt” – jelentette ki Vinnyik a lapnak. A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – tette hozzá. A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor közölte: Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra. Az Izvesztyija úgy értesült, hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

Esély sincs a polgárháború lezárására egy tartós békével, amíg nem szolgáltatnak igazságot a kormány börtöneiben meghalt tömegeknek - az ENSZ a történtek tisztázására szólítja fel a szír vezetést.