Új bizonyítékok szerint a megtermett állat valószínűleg azért halt ki, mert túl válogatós volt táplálkozáskor - olvasható a BBC hírportálján. A tudósok szerint ha sikerül többet megtudni az Elasmotherium sibericum orrszarvúféle kihalásáról, az segíthet megmenteni a Földön még élő rinocéroszokat. Az orrszarvúkat jelenleg a kihalás veszélye fenyegeti, mivel élőhelyükre különösen érzékenyek - mondta Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány vezetője.
A becslések szerint a négy tonnát nyomó, fején különleges tülköt viselő állat a modern emberrel egy időben élt a Földön. Eddig úgy vélték, az Elasmotherium sibericum 200-100 ezer éve kihalt. Huszonhárom példány maradványainak radiokarbonos kormeghatározása alapján azonban a tudósok arra jutottak, hogy a jégkorszaki óriás egészen 39 ezer évvel ezelőttig létezett Kelet-Európában és Közép-Ázsiában.
Első alkalommal vontak ki ősi rinocérosz DNS-t is, amelyből kiderült, hogy a rinocéroszok modern csoportjától mintegy 40 millió évvel ezelőtt vált el. A kutatók megvizsgálták az állatok fogait, és megállapították, hogy erős, száraz füvet legeltek.
A rinocérosz étrendje okozhatta kihalását is. Amikor a Föld kezdett felmelegedni, és mintegy 40 ezer éve befejeződött a jégkorszak, a füves területek zsugorodni kezdtek, a kihalás szélére sodorva a szibériai állatot. Több száz nagy emlősfaj tűnt el az utolsó jégkorszakot követően a klímaváltozás, a növényzet csökkenése és az emberi vadászat miatt.
Ma már csak öt rinocéroszfaj él a Földön. Az évtizedek óta folyó orvvadászat és az élőhelyük csökkenése miatt azonban csak nagyon kevés példány maradt életben a természetvédelmi parkokon és rezervátumokon kívül. A keskenyszájú orrszarvúból (Diceros bicornis) jelenleg mintegy 5000-5400 példány él. Indiai orrszarvúból (Rhinoceros unicornis) 3500, szumátrai orrszarvúból (Dicerorhinus sumatrensis) mintegy 100, jávai orrszarvúból (Rhinoceros sondaicus) csupán 67 példány, északi szélesszájú orrszarvúból (Ceratotherium simum cottoni) pedig mindössze két nőstény példány él Afrikában.
A fosszilizálódott rinocéroszmaradványok tanulmányozása révén a kutatók többet megtudhatnak a Földön egykor élő prehisztorikus rinocéroszfajok sorsáról, és arról, hogyan alkalmazkodtak a klímaváltozáshoz és az emberek által gyakorolt nyomáshoz.
