Nemrég látott napvilágot az OECD előrejelzése, amely szerint 2050-ig 2,4 millió áldozata is lehet a szuperbaktériumoknak világszerte. Az egyesült államokbeli Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint évente kétmillió amerikait fertőznek meg, és közülük hozzávetőlegesen 23 ezer bele is hal a fertőzésbe. A legnagyobb a kockázat a dél-európai országokban, leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve a fertőzéseknek, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.
A jelentés szerint a megoldás az országoknak mindössze évente fejenként két dollárjába (560 forintjába) kerülne; az antibiotikumok indokolatlan használatának csökkentésével és a higiénia javításával négy halálesetből hármat meg lehetne akadályozni.
Sokan gondolják, ha az első tünetek megjelenésekor azonnal antibiotikum-készítményeket szednek, a tüneteik hamarabb elmúlnak, de azok csak bakteriális fertőzés esetén hatásosak, ha például a torokfájás vírusos eredetű, akkor feleslegesen kapkodják.
Az antibiotikum ráadásul nem való mindenkinek. Az emberek nagyjából 10 százaléka rosszul reagál rá, minden tizenötödik allergiás és nem is szedheti. A gyógyszer által kiváltott emésztőrendszeri mellékhatások lehetősége mellett, mint egy új kutatás kimutatta, növeli a vesekő kockázatát, különösen gyerekek és kamaszok esetében. Az antibiotikumok 1940-es évekbeli felfedezése előtt számos természetes gyógymódot használtak, és ezek ma is léteznek és segíthetnek – olvasható az Amiről az orvos nem mindig beszél című magazin novemberi számában.
A sokak által ismert és betegség esetén használt mézen, fokhagymán, gyömbéren kívül a Diéta és Fitnesz magazin novemberi számából kiderül, hogy a kurkumateát például gyulladáscsökkentő, immunerősítő hatása mellett megfázás, köhögés, sőt ízületi fájdalmak esetén is érdemes fogyasztani. A kevésbé ismert fűzfakéregtea pedig aszpirinnél is jobb, ugyanis a lázat is csillapítja. A szegfűszegről pedig érdemes tudni, hogy természetes érzéstelenítő, elrágcsálása addig is enyhíti a fájdalmat, amíg eljutunk a fogorvoshoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint nagy eltérések vannak az egyes országok antibiotikum-fogyasztása között. Az egy főre vetített legkevesebbet és legtöbbet fogyasztó ország között tízszeres a szorzó. Az adatokból az derül ki, hogy egyes helyeken túl sokszor írják fel, másutt viszont nem is férnek hozzájuk – írta a HáziPatika.com.
A jelentés szerint a széles spektrumú antibiotikumok, amelyek a legveszélyesebbek az antibiotikum rezisztencia kialakulása szempontjából, néhány országban a teljes felhasznált mennyiség ötödét sem éri el. Az úgynevezett "tartalék" antibiotikumok - amelyeket csak a több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok elleni specifikus fertőzések végső fegyvereként használnak - az összes antibiotikum-fogyasztás kevesebb mint két százalékát tették ki. Ez a WHO szerint arra utal, hogy egyes országok nem férhetnek hozzá ezekhez a gyógyszerekhez.
A WHO jelentése szerint Magyarország a 2015-ben bevett 57,27 tonna antibiotikummal a közepes fogyasztású országok közé tartozik.
