Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Így a választásokat is megtartják a tervezett időpontban. Hétfő este óriási fejetlenség után a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését.
Hogy az orosz-ukrán konfliktus koránt sem befagyott és bármikor kiszélesedéssel fenyeget, azt jól jelzi, hogy az oroszok ukrán hadihajókra lőttek a Kercsi-szorosnál vasárnap. Az ukrán hajók a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából akartak eljutni az Azovi-tenger partján található Mariupolba, ahová az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget és az orosz krasznodari terület közötti Kercsi-szoroson át vezet az út. A tengeri incidens az oroszok által lezárt szorosnál történt.
Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja provokációval, és homlokegyenest ellentétes a történtekről szóló beszámolójuk. Az ukránok azt állítják, hogy rendben bejelentették a Kercsi-szoroson való áthaladási szándékukat, és kiemelik azt is, hogy a hajók - érzékelve, hogy a szorost az oroszok lezárták - visszafordultak, amikor orosz részről rájuk lőttek. Több ukrán tengerész megsérült. Az oroszok lefoglalták az ukrán hajókat, és elfogták az ukrán tengerészeket. Kijevi állítás szerint az incidens előtt egy orosz hajó szándékosan nekiütközött egy ukrán vontató hajónak. Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy a szorost előzetes bejelentés nélkül megközelítő ukrán hajók veszélyes manővert tettek, ez váltotta ki a tűzparancsot.
Oroszország évek óta arra törekszik, hogy saját beltengerévé tegye az Azovi-tengert, amely lényegében a Fekete-tenger északi nyúlványa. A Krím orosz megszállása óta három oldalról oroszok által ellenőrzött partszakasz határolja, és csak az északi-északnyugati partrészt uralja Ukrajna. Oroszország hidat is épített a Kercsi-szoros fölött. A szoroson áthaladó hajók biztonsági ellenőrzését orosz részről azzal indokolják, hogy ukrán nacionalisták, illetve a krími tatárok részéről fenyegetések hangzottak el, és félő, hogy fel akarják robbantani a Kercsi-hidat.
Ukrajna és a Kijev pártján álló Nyugat nem ismeri el a Krím annektálását, és jogellenesnek tekinti a híd megépítését is. Ukrajna és Oroszország között nincs egyetértés abban, hogy a Kercsi-szoros térségében hol húzódik a két ország közötti tengeri határ. Ez a helyzet a Kercsi-szorosban mondhatni ideális előfeltételeket teremt azoknak, akik konfliktust akarnak kiprovokálni.
A kercsi incidens nyomán vasárnap éjjel az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra vezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, de nem jelent tényleges háborús állapotot, és nem jár más államnak küldött hadüzenettel. A javaslattal Petro Porosenko államfő egyetértett, és rendeletben kezdeményezte a hadiállapot elrendelését jövő év január 25-ig.
Hétfő délutánra rendkívüli ülésre összehívták az ukrán parlamentet, ahol a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését. Ugyanakkor megmozdult a nemzetközi diplomácia is. Moszkva és Kijev is kérte, hogy hívják össze rendkívüli ülésre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amin elutasították az orosz állítást, hogy az ukránok sértették meg Oroszország szuverenitását. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig kemény bírálatot fogalmazott meg. Az orosz és az amerikai elnök a tervek szerint hétvégén találkozik Brazíliában a G20 csúcstalálkozón, ezúttal alighanem fagyosabb lesz a hangulat köztük.
Ugyancsak összehívták Brüsszelben nagyköveti szinten a NATO-Ukrajna tanács rendkívüli ülését, amin Jens Stoltenberg főtitkár kiállt Ukrajna mellett és a foglyok szabadon bocsátását követelte. A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként ha NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának, hiszen Magyarország a kisebbségi nyelvtörvény miatt blokkol minden nagyköveti szintűnél magasabb egyeztetést.
Nyilatkozatban állt ki Ukrajna mellett Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, számos ország egyértelművé tette, hogy orosz agressziónak tekinti a történteket. A német kormány ugyanakkor mindkét féltől önmérsékletet kért. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a minszki megállapodáshoz, mert a minszki négyek, az oroszok, az ukránok, a németek és franciák alkalmasak arra, hogy a kérdést kezeljék.
A hibrid háború lényege a destabilizálás
"Vlagyimir Putyin, amióta 2012-ben ismét orosz elnökké választották, elődeivel – Borisz Jelcinnel, Mihail Gorbacsovval, de még az 1975-ös helsinki záróokmányt aláíró Leonyid Brezsnyevvel is - ellentétben nem hajlandó tiszteletben tartani az országok szuverenitásának elvét, és egyes szomszéd államok destabilizálására törekszik" – hangsúlyozta a minap Kijevbe látogató újságírók nemzetközi csoportjával folytatott Skype-beszélgetés során George Kent, az amerikai külügyminisztérium helyettes külügyi államtitkára.
A vezető diplomata azzal a hat országgal foglalkozik, amelyek az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának a résztvevői. Ezek: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Szerinte valamilyen módon mind a hat országot érintik az orosz praktikák, és ami például a Donbasz térségében történik, az sokban emlékeztet a 2008-as rövid orosz-grúz háború során látottakra-hallottakra. Az oroszoknak a jelek szerint alaposan kidolgozott forgatókönyvük van arra, hogy miként bontsák meg a környező államok stabilitását. Ezzel igyekeznek megakadályozni azt, hogy ezek az országok a saját sorsukról döntsenek.
Az Egyesült Államok – fejtette ki George Kent – éppen ennek a szabad jövőválasztásnak a lehetőségét akarja biztosítani, és abba éppúgy beletartozhat az Oroszországgal való jó viszony, mint az Európai Unióval a gazdasági megállapodások megkötése, illetve a partnerség Washingtonnal a regionális stabilitás, a gazdasági együttműködés, az emberhez méltó életet biztosító társadalom kialakítása érdekében.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy Oroszország széles eszköztárat alkalmaz a környező országok aláásására. Adott esetben nyílt katonai módszerekhez nyúl, emellett támogatottjainak közbeiktatásával is folytat háborút, nem riad vissza a „piszkos háború” erőszakcselekményeitől, kibernetikai hadviselést folytat, és ennek keretében egyebek között támadásokat intéz a megtámadottak energiahálózatai ellen, valamint a megtévesztő propaganda eszközeivel igyekszik zavart kelteni.
Ez utóbbi vonatkozásban súlyos kihívást jelent Ukrajnának, hogy egyszerre kellene küzdenie a dezinformáció ellen és egyben biztosítania a médiaszabadság érvényesülését.
