Számos "kellemes" pillanatot igyekszik szerezni az elkövetkező időszakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Kósa Lajosnak és Szatmáry Kristófnak cserében azért, hogy a fideszes képviselők „elhárítják a bürokratikus akadályokat” a dolgozók túlóráztatása elől. Felkeresik majd többek között a képviselők irodáját, vagy Szatmáry Kristóf boltját (ahol feketén foglalkoztatnak és ahol a 24.hu videofelvételei szerint nem adnak a vásárlásokról nyugtát). Arra buzdítják a dolgozókat, mondják el képviselőiknek a véleményüket ők is a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban. Ehhez készítenek majd egy olyan levéltervezetet is, amelyet a képviselőknek e-mailben elküldve a dolgozók tiltakozhatnak a tervezett módosítások ellen.
Kordás László elnök minderről a szakszervezeti szövetség péntek délelőtti elnökségi ülése után számolt be lapunknak, ahol számba vették a „rabszolgatörvény” elleni fellépés lehetséges módjait. Arról döntöttek: nagyszabású akciósorozatba kezdenek, amelynek részeként elsőként a képviselőket igyekeznek majd meggyőzni arról, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Ennek érdekében Kordás László az összes parlamenti bizottsági ülésre elmegy, és ha szót kap, közvetíteni fogja a dolgozók üzenetét. A MASZSZ emellett Áder Jánosnak is levelet írt, amelyben már most arra kérik a köztársasági elnököt, hogy amennyiben az Országgyűlés mégis megszavazná, ne írja alá a túlórakereteket tágító törvénymódosítást.
A szakszervezeti szövetség a napokban felméri azt is, mekkora a hajlandóság egy nagyobb tüntetésre. Kordás László ennek kapcsán azt mondta: a törvényjavaslat mind a 4,4 millió munkavállalót érinti, hiszen a jelenlegi évi 250 órás túlóra helyett a javaslat szerint januártól bárki számára el lehetne rendelni évi 400 órányi túlmunkát. Ezért nem elég otthonról, a fotelből vagy a számítógépek elől szemlélni az eseményeket, hanem közösen kell fellépni a javaslat ellen.
A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés.
Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra.
A nagy felháborodást kiváltó javaslat - amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek - a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.
