A három csillagból álló rendszert a kígyóként ábrázolt ókori egyiptomi káoszisten után Apóphisznek nevezték el a kutatók. A háromból kettő úgynevezett Wolf–Rayet-csillag, amely létezése végére extrém forróvá válik. Az objektumok forognak, folyamatosan megválnak külső rétegeiktől, és erős, 12 millió kilométer per órás csillagszeleket hoznak létre. A csillagászok jelenlegi ismeretei szerint ilyen párosok idővel szupernóvává alakulnak, és hosszú gamma-kitöréseket produkálnak. Ezek a kitörések az univerzum legerősebb robbanásai közé tartoznak - írta a Hirado.hu.
A kutatók azt remélik a meglepő felfedezéstől, hogy a két egymás mellett lévő csillag és kölcsönhatásuk tanulmányozásával olyan új ismeretekre tehetnek szert, amelyek segíthetnek jobban megérteni a Tejútrendszerünket. A csillagászok az Európai Déli Obszervatóriumhoz tartozó Nagyon Nagy Teleszkóp segítségével a rendszer peremén mozgó por sebességét mérték meg, és kiderült, hogy az anyag viszonylag lassan, kétmillió kilométer per órával kering.
Benjamin Pope, a New York Egyetem szakértője szerint erre egyetlen magyarázat létezik: a Wolf–Rayet-csillagok a különböző régióikban más-más sebességgel bocsátanak ki magukból anyagot. A rendszerben az egyik objektum például olyan sebességgel foroghat, hogy majdnem széttépi magát, a forgási energia hatására pedig a gáz gyakorlatilag elveszti tömegét az egyenlítőnél, és így lassan leválik.
