Kína;drónok;

Óriási volt az érdeklődés, már csak azért is, mert hazai termékeket mutattak be

- Kína a drónokra szavaz

Az idei kínai légiszalon, az Airshow China 2018 ráirányította a figyelmet a pilóta nélküli eszközökben rejlő új lehetőségekre és az e téren elért jelentős fejlődésre.

A világ számos országában foglalkoznak azzal, hogy létrehozzanak kisebb-nagyobb méretű, gyakran csak néhány grammos drónokból álló kötelékeket. Ezek hol egyenként, különálló feladatot ellátva, hol együtt csapnak le az ellenséges állásokra vagy végeznek felderítéseket.

A Pentagon már 2016-ban bemutatta, hogyan működik egy 103 miniatűr pilóta nélküli eszközből álló egység. A „Perdix” elnevezésű drón mindegyike csupán 290 grammot nyom és három vadászbombázó szállította őket a kaliforniai kísérleti terepre. Katonai szakértők szerint ezek végre tudják hajtani azokat a feladatokat, amelyekre korábban csak a sokkal drágábban előállított nagy méretű pilóta nélküli eszközök voltak képesek. Fejlesztésük azonban azóta is stagnál.

Számos európai és ázsiai ország kísérletezik az önálló döntések meghozatalára is alkalmas drónokból álló kötelékek létrehozásával. Szíriában például 2018 óta az ottani orosz támaszpontok katonáit érték drón-támadások, de a legnagyobb hadigyárak közül még egy sem állt elő olyan drónokból álló kötelékkel, amely megbízhatóan lenne alkalmazható a harctéren. Múlt év nyarán hivatalos forrásokból ismertté vált, hogy Oroszország mintegy öt éven belül képes lesz erre. A katonai szakértők nemzetközi méretekben is ezt az ötéves terminust tartják reálisnak.

A kínaiak azonban e téren is okoznak meglepetéseket. Az idei kínai légiszalonon most először mutatták be a Norinco kínai társaság által kidolgozott „Swarm” pilóta nélküli rendszert, amely alapvetően megváltoztatja a harci cselekmények jellegét. Látható volt a nagyobb méretű, több funkciós, négy, illetve hat légcsavarral ellátott MR 40 és MR-50 pilóta nélküli eszköz is, amely a legmodernebb optikai és elektronikai berendezésekkel rendelkezik. Megkeresi a célt, felderítést végez, csapást mér az ellenséges célpontra és elemzi is az elvégzett feladat sikerességét. Kínai irányítható rakétákkal, automata gránátvetővel szerelik fel.

A Blue Arrow 7 rakéta a páncélon is áthatol, ezért a leginkább védett állások ellen is eredményesen bevethető. Kötelékben 10-15 ilyen pilóta nélküli eszközt is felbocsáthatnak. A Norinco képviselője szerint ez a rendszer a közeljövőben már elérhető lesz  a megrendelők számára. Távlatban a földi, sőt a rakétákkal felszerelt tengeri automata eszközökkel összehangolhatják  a légi kötelékek harci tevékenységét is. Ezzel lehetővé válik, hogy minimális emberi veszteséggel földön, vízen és levegőben mindenfajta célt képesek legyenek megsemmisíteni.

A kínai légi szalon más meglepetésekkel is szolgált. Bemutatták a J-31 ötödik generációs könnyű vadászgépet és a CH-7 pilóta nélküli gépet. A J-31-t exportra szánják, fele az ára, mint amerikai konkurensének. A lopakodó technikával rendelkező CH-7 sorozatgyártását pedig 2022-ben kezdik meg.

Orosz szakértők azt állítják, hogy a kínai sikerekben nagy része van az orosz haditechnika kopírozásának. Azt azonban még ők is elismerik, hogy Kína mindig hozzátesz valamit a lekoppintott gyártmányokhoz. Azon meg senki nem lepődhet meg, hogy Pekingben fennen hangoztatják, az általuk ajánlott haditechnika jobb is, olcsóbb is, mint a vetélytársaiké.