Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő, teljesen szakmaiatlan rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek lapunknak azt a Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely a jelenlegi 250-ről 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Az egyéni indítvány útján mindenféle előzetes egyeztetést megkerülve kedd este benyújtott, és megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is.
Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. A javaslatban ugyanis számos aljasságot elrejtettek – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg a munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné – kollektív szerződés hiánya esetén is, azaz mindenkire vonatkozóan – 400 órára.
A munkaadók azonban már ezeket a törvényi előírásokat sem tartják be, már most is általános az évi 400-500 óra túlmunka. Ha most feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 óra túlóra lesz az általános – mondja László Zoltán, aki szerint ez olyan, mint a sebességkorlátozás: ha 100-al lehet menni, akkor 120-al hajtanak.
A munkaadók ugyanis – főként az iparban és a kereskedelemben, de a gazdaság egyre több területén – gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással igyekeznek orvosolni az egyre növekvő munkaerőhiányt. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A vállalatok hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a jogsértéseket, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe a jogsértésért járó bírságokat.
Ha viszont a fideszes többség megszavazza az indítványt, ezekre a trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret 150 órás megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. Mindezt úgy, hogy akár kevesebbet is kell majd fizetni érte, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék.
A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. Ennyi idő távlatában pedig ki emlékszik vissza arra, hogy az adott ledolgozott nap munkanap volt-e vagy szabadnap, pláne egy változó munkarend esetén? A dolgozók nem fogják ezt évekig otthon kockás füzetben vezetni – fogalmazott László Zoltán. Mint mondta: már most is számos per van amiatt, hogy a munkaadók egy év távlatában sem tartják nyilván tisztességesen a túlórát, ezek a nyilvántartások most még jobban el fognak csúszni.
A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük.
A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint mindennek az lesz a vége, hogy még jobban kizsigerelik a dolgozókat, pedig a gát nélküli túlóra – főként a gépekkel dolgozóknál – komoly veszélyeket rejt magában, a fáradt, túlhajtott dolgozók miatt egyre több a munkahelyi baleset. De a halálozási statisztikák sem festenek túl jó képet a magyar munkaerő állapotáról, mi lesz még ezután? – vetette fel.
A Vasutasok Szakszervezete egyenesen úgy látja: a modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány, hiszen a változtatás egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára. Ráadásul úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni. Sunyi módon fut neki ismét a kormány a munka törvénykönyve átalakításának, amikor két fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalná, és nyilván meg is szavazná az Országgyűlés a munkaidőkeret és a túlóra drasztikus megnövelését - fogalmazott Melegh János elnök. A szakszervezeti vezető szerint a javaslat a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is rendkívül megnehezítheti. A 36 hónapos munkaidőkeret ugyanis azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, és ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modern kori rabszolgaságot.
Meleg János úgy látja: mindez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt. Ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabad kezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat - véli Melegh János. A Vasutasok Szakszervezete ezért követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt és egyeztessen a szakszervezetekkel.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.
A javaslat egyébként váratlanul érte a szakszervezeteket: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is egyeztettek a munkaadók érdekképviseleteivel és a kormánnyal is, ezeken a megbeszéléseken a túlóráztatás kérdése egyáltalán nem került szóba. Az érdekvédők most a lehetséges válaszlépésekről egyeztetnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte.
