Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
