A gazdasági stabilitásról szóló törvény előírásai szerint a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, és ennek eredményéről - a Költségvetési Tanács mellett - tájékoztatnia kell az Országgyűlés költségvetési bizottságát is. A Pénzügyminisztériumban azonban meglehetősen furcsán értelmezik ezt a kötelezettségüket. Varga Mihály, a tárca vezetője el sem ment a bizottság szerdai ülésére, Szűcs Lajos (Fidesz) pedig előzetesen írásban bejelentette: "a kormánypárti képviselők nem kívánják biztosítani a határozatképességet", amit távolmaradásukkal demonstráltak is. A történet azért is elgondolkodtató, mert egy olyan tájékoztató megvitatásáról lett volna szó, amit a saját kormányuk már jóváhagyott.
Magyarország GDP arányos államadóssága 2018-ban a kormányzati várakozások szerint 0,9 százalékkal csökken, így az esztendő utolsó napján 71,7 százalék körül alakul, szemben a 2017-es zárónapi értékkel, ami 72,6 százalék volt. Ez ugyan még mindig magasnak mondható, ám így is teljesítjük a maastricht-i kritériumoknak azt az előírását, hogy az adósságmértéknek évről évre mérséklődnie kell. Az más kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is mereven ragaszkodik ahhoz az Eurostat által kifogásolt, helytelen gyakorlatához, hogy az Eximbank Zrt.-t nem a kormányzati szektornál számolják el. Azonban jobb a békesség alapon, a pénzügyi tárcának az adósságszabály teljesítéséről szóló mostani tájékoztatójában - amelyet a kormány is jóváhagyott -, az Eximbank Zrt. döntéseinek hatásait is beszámítják.
Fél a kormány a nyilvánosság elé állni, és trükközik - mondta a határozatképtelen ülést követően a Népszavának Varjú László (DK). A költségvetési bizottság DK-s elnöke szerint például olyan kérdésekre kellett volna választ adnia Varga Mihálynak, hogy a jegybankkal karöltve mit tesznek azért, hogy a korábbi várakozásaiktól eltérően az infláció hat éve nem tapasztalt magasságokba, 3,8 százalékra kúszott fel, Az emberek ezt a mindennapjaik során már nagyon megérzik. A nyugdíjasok mégis mindössze 2,7 százalékos emelésre számíthatnak 2019. januárjában, amikor a pénzromlás üteme biztosan meghaladja majd ezt a mértéket. Így a jövő novemberi korrekcióig az időskorúak mintegy hiteleznek majd a költségvetésnek. Ugyanakkor elhibázott volt az idei költségvetésben 308-309 forintos euróárfolyammal számolni, amikor a kurzus már hónapok óta nem megy 320 forint alá - említette Varjú László.
A pénzügyminisztériumi tájékoztató is elismeri, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya, amelytől az adósságcsökkentés elsősorban függ, az uniós források megelőlegezése miatt magasabb lesz a törvényi előirányzatnál, ezért több állampapírt kell kibocsátani, mint tervezték. Azt is elismeri a kormány, hogy a 0,9 százalékpontos adósságmérséklés 2,2 százalékponttal kevesebb, mint amit terveztek. Nem véletlenül figyelmeztette a magyar kormányt újból Brüsszel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tartósan javuljon az államháztartás egyenlege, hiszen az októberi jelentős, 1678 milliárd forintos deficitre a tizedik hónapban a korábbi években alig volt példa, a pénzforgalmi éves hiányterv teljesülése pedig 123,3 százalékon állt, hasonló csak 2010-ben fordult elő. A kormányzati tájékoztató is elismeri: "az úniós adósságszabály teljesítése miatt a költségvetési hiányban nincsen mozgástér, magyarán nincs lehetőség a ma látottnál nagyobb pénzforgalmi költségvetési hiányra." Varju László szerint mindezek az adatok bizonyítják, hogy megérett az idő az idei költségvetés módosítására, és ennek hatása lesz a jövő évire is. Azonban erről hallgatni akar a kormány - állapította meg a bizottsági elnök.
