A munkahelyeken tapasztalható nőkkel szembeni erőszakról és zaklatásról is jelentést készített az IDEA Intézet a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából. A 24.hu cikke szerint a kutatás egyebek mellett arra kereste a választ, hogy milyen okok állnak amögött, ha a munkavállaló úgy dönt nem jelenti a szexuális erőszakot, zaklatást. A felmérésből kiderül, hogy
– a válaszadók 62 százaléka nem látott erőszakot a munkahelyén.
– azok közül, akik tapasztalak ilyesmit, 24 százalék nem jelentette azt,
– és csupán 14 százalék vette a bátorságot, hogy jelentse a látottakat.
Rendőrséghez, hatósághoz sem fordulnak a munkavállalók
Érdekes adat, hogy
– a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől,
– 48 százalék szerint nem hinnének neki,
– 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet,
– 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról,
– míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív.
Meglepő eredményeket hozott az is, hogy a magyarországi munkavállalók számára mennyire egyértelmű a szexuális erőszak, zaklatás fogalma, mely cselekményeket sorolnak be ebbe a kategóriába. A válaszok rendkívül széttartóak voltak: a szexuális szolgáltatás kérését a megkérdezettek 94 százaléka sorolta ide, a kéz rátétele a lábra 71 százalék szerint tartozik e fogalomba, míg 45 százalék szerint szexuális zaklatás a női mell bámulása is, 33 százalék szerint a szexista viccek mesélése is kimeríti e fogalmat, illetve 39 százalék szerint a nők utáni fütyülés is.
A portál szerint a kutatási eredményekből az is kiderül: az egyik legfontosabb terület annak a feltérképezése volt, hogy mit tudnak a hazai munkavállalók a nők elleni erőszak jogszabályi környezetéről mind a munkahelyek világában, mind általános értelemben. Arra a kérdésre, van-e működő szabályozás ezen a területen a munkahelyén a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Azt sem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, és arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel. A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri és annak is csak egy részét a válaszadók 41 százaléka, míg mindössze 13 százalék számolt be arról, hogy átfogóan ismeri a hatályos jogszabályokat.
