Székelyföld;beruházások;

Illusztráció

- A kormány 25 milliárdot ad székelyföldi nagyberuházásokra

Első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra és az élelmiszergyártásra összpontosítanak.

Első lépésben a nagyberuházásokat támogatja és 25 milliárd forintból gazdálkodik 2019-ben a székelyföldi gazdaságfejlesztési program – közölte kedden a Krónika erdélyi magyar napilap Kozma Mónikát, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét idézve.

Az ügyvezető Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön a program részleteiről.

Kozma Mónika felidézte: a magyar kormány 50 milliárd forintot szán 2019-ben a külhoni gazdaságfejlesztési programokra, és az összegnek a fele, 25 milliárd forint jut Székelyföldre. Hozzátette, hogy első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra, az élelmiszergyártásra összpontosítanak, és a nagyberuházásokat támogatják. Azt szeretnék, hogy több területen olyan beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítók, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Év vége előtt közzéteszik az erre vonatkozó pályázati felhívást. Ezt követően tavasszal írnak ki újabb pályázatot a kisebb összegű támogatásokra.

Az ügyvezető elmondta, hogy kevés bürokráciával járó pályázati rendszert alakítottak ki, és hozzátette: a kiírásban nincsenek etnikai jellegű megszorítások, de csak magyar nyelven lehet pályázni. A kísérleti jelleggel tavaly meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait összegezve elmondta, ott 495 támogatási szerződést zártak le, ezeknél az elszámolás is megtörtént.

Megjegyezte: a kísérleti program keretében 22 millió lejt (1,5 milliárd forint) ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő természetes és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalatoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt. Az így beszerzett 143 traktorból 103-at Szászrégenben gyártottak – részletezte Kozma Mónika.

Az ügyvezető szerint a kísérleti program keretében hetvenen nyertek támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére, de csak hárman tudták a megadott határidőig teljesíteni a vállalásaikat. A pályázók önhibájukon kívül ütköztek olyan bürokratikus akadályokba, amelyeket egyelőre nem sikerült leküzdeniük. Ezért a következő kiírásban már nem is ajánlanak támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tíz nappal ezelőtt jelentette be Kolozsváron, hogy 2019-ben Székelyföldre is kiterjesztik a gazdaságfejlesztési programot. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén a Máért plenáris ülésén ezzel kapcsolatban elmondta: Romániában lényegében a többségi nemzet egyetértésével bonyolítják le a gazdaságfejlesztési programot. Az ehhez szükséges politikai tárgyalásokat a magyarság helyi érdekvédelmi szervezete folytatta le. Azt is megjegyezte, hogy nem lenne értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána a főhatalmat gyakorló állam lecsap a megtámogatott vállalkozásokra. Hozzátette: a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.

Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.