Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről.
Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés.
Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére.
A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni.
A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.
