A véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságát is korlátozza a kormány új jogszabálytervezete, –mondta napirend előtti felszólalásában a szocialisták képviselője.
Harangozó Tamás szerint a kapkodva, érdemi véleményezés nélkül formába öntött tervezet alapjaiban forgatná fel rendvédelmi köztisztviselők életét – akik korábban kormányzati tisztviselők voltak, de egyik pillanatról a másikra a belügy alá sorolnák őket. A politikus hozzátette, a kormány a kötelező 12 órás munkaidővel szentesítené a túlórázást is, úgy hogy azért semmilyen kompenzációt nem kínál. „Mindezzel újra létrejönne a kommunizmusban ismert belügyi alkalmazotti állás” - jegyezte meg a politikus, aki szerint a szakszervezetek szerint is elfogadhatatlan a javaslat.
Harangozó arra is emlékeztetett, hogy a tervezett bértábla is hátrányos lenne az a belügybe átvett tisztviselők számára, hiszen amíg egy ügykezelő bruttó 145 ezer forintot keresne, addig egy közigazgatási államtitkár 19 milliót vihetne havonta haza.
A béremelés, amiért robotot várnak
Felvetésére Kontrát Károly a belügyi tárca parlamenti államtitkára válaszolt, aki azt hányta Harangozó szemére, hogy egykori kormányzati tanácsadóként – több mint tíz évvel ezelőtt – nem kért illetményemelést a köztisztviselőknek. Kontrát riposztjában azt is büszkén említette, hogy a rendvédelmi életpályával 2015 és 2019-ig átlagosan 50 százalékkal emelkedett a szférában dolgozók bére.
Az utolsó pillanatban „egyeztettek”
Mint lapunk korábban beszámolt róla, a kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait. A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését. Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt – eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni. Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete.
A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát.
