Már csaknem három hónapja hatályba lépett a menekülteket segítő civil szervezeteket megsarcoló törvény, a potenciális érintettek azonban – mint például a Migration Aid, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International Magyarország – még egy fillér bevándorlási különadót sem fizettek. Ennek elsősorban az az oka, hogy még a sarc beszedésével megbízott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem tudja, pontosan mely szervezeteket és milyen tevékenység alapján kellene megadóztatni.
A bevándorlási különadó idén januárban, a választási kampány idején jelent meg a Stop Soros! névre keresztelt törvénycsomagban, onnan azonban végül kivették és az adótörvények közé emelték át, majd augusztus 25-én hatályba léptették. A Pénzügyminisztérium akkori közleménye szerint a különadót "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni, mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 százaléka. Vagyis a „bevándorlást segítő” támogatások negyedét kellene leadózniuk az érintett szervezeteknek.
Sors László, a NAV-ot vezető államtitkár a Magyar Idők című kormányközeli lapnak augusztusban ugyan még úgy nyilatkozott, az adóhivatal felkészült a különadó beszedésére, az új adóteher szabályait pedig következetesen számon fogja kérni az érintett szervezeteken, ám úgy tűnik, a NAV-nál gondok vannak a szabályozás értelmezését illetően. Szerettük volna megtudni, augusztus óta sikerült-e bármilyen szervezetre rábizonyítani, hogy támogatja az migrációt, s ha igen, a bevándorlási különadót befizették-e. Kérdéseinkre eddig nem tudtak válaszolni, nem kaptunk tájékoztatást.
A Magyar Helsinki Bizottság ellenben azt írta lapunknak, nem kaptak semmilyen tájékoztatást a NAV-tól azzal kapcsolatban, kell-e bevándorlási különadót fizetniük. Szerintük ez rendben is van, mert álláspontjuk szerint nem végeznek olyan tevékenységet, amelyre vonatkozna a törvény. Lényegében ugyanezt közölte az Amnesty International Magyarország is.
A Menedék Egyesülettől azt a tájékoztatást kaptuk, a NAV jelenleg „támogató eljárás” keretében vizsgálja, kell-e különadót fizetniük. - Az eljárás még tart, visszajelzést csak annak lezárásakor fogunk kapni – írták.
A Migration Aid Facebook-közleményben jelezte, az ő szervezetükkel kapcsolatban sem jutott még dűlőre az adóhivatal, a támogató eljárást november végéig meghosszabbították. „A NAV továbbra sem tud válaszolni a bevándorlási különadóval feltett kérdéseinkre, ami nem az adóhivatal hibája, csak egyszerűen rossz a törvény. Minden jel szerint nem is teljesíthető jogszerűen a bevallás” – olvasható a közleményben.
A szervezetek és jogi képviselőik már a törvény elfogadása előtt jelezték, hogy a különadóról szóló rendelkezések nem elég pontosak, sőt alkotmányellenesek is lehetnek. A kormány indoklása szerint a különadóra azért van szükség, mert az migráció elleni védekezés megterheli a költségvetést, ám a civil szervezetek megadóztatásával nem sok bevételre, csupán néhány tízmillió forintra számíthatnak. A különadó célja egyértelműen nem gazdasági, hanem politikai természetű: a büdzsé szempontjából jelentéktelen összeg, ám a kormánynak nem tetsző civil szervezeteknek nagy forráskiesést jelent.
