Politikai zsákutcába kerülhet Svédország, miután a stockholmi parlament nemet mondott az ellenzéki jelölt, a jobbközép Mérsékelt párt vezetője, Ulf Kristersson miniszterelnöki kinevezésére.
A 349 tagú törvényhozásban megrendezett szavazáson mondhatni esély sem volt arra, hogy a politikus megszerezze az abszolút többséget, ami 175 voksot jelentett volna. Mindössze 154-en voksoltak rá, a Mérsékelt párt, a kereszténydemokraták és a jobboldali radikális Svéd Demokraták képviselői. Nemmel szavaztak viszont a baloldali pártok, élükön a szociáldemokratákkal, valamint két olyan politikai erő is, amely eddig a jobboldali szövetséghez tartozott: a Centrumpárt és a liberálisok.
A szavazás során tehát nem csak Kristersson kormányalakítási kísérletei fulladtak kudarcba, hanem a jobboldali együttműködés is szétesett. Az egész háttere: a szeptember 9-én megrendezett parlamenti választáson sem a jobb- sem a baloldali szövetség nem kapott elegendő többséget, mert a Svéd Demokraták 62 mandátumukkal kerültek a „királycsináló” szerepébe. A populista bevándorlásellenes párttal azonban nem kívántak szövetkezni a Stefan Löfven szociáldemokrata kormányfő által fémjelzett baloldali koalíció. A Mérsékelteket irányító Kristersson és a kereszténydemokraták viszont tárgyalni kívántak a Svéd Demokraták vezetőjével, Jimmie Akessonnal arról, hogy a párt kívülről támogasson egy jobboldali koalíciót.
Csakhogy a Centrumpárt és a liberálisok elfogadhatatlannak tartottak bármiféle együttműködést a szélsőségesekkel. Bár Kristersson esélyei minimálisak voltak arra, hogy megválasszák, vélhetően abban reménykedett, hogy az utolsó pillanatban meggondolja magát szövetségének két pártja. Nem így történt, amit a kormányfőjelölt meglehetősen bosszúsan vett tudomásul azt közölvén, azóta, hogy a Mérsékelt párt élén áll, még nem volt példa arra, hogy a jobboldali szövetség bármely tömörülése is egy polgári jelölt ellen szavazna. Azt azonban nem kommentálta, hogy a Svéd Demokraták rá voksoltak, ami azt jelzi: nem magát tartja hibásnak a szövetség széteséséért.
Ez azt is jelenti, hogy Svédország közelebb került egy előrehozott választáshoz. Ennek azonban drámai következményei lennének, mert a helyi közvélemény-kutatások szerint a Svéd Demokraták tovább erősödtek a parlamenti választás óta, s jelenleg 20-21 százalékon állnak.
