;

Tudomány;meghatározás;mérés;

- Lecserélik a kilogramm etalonját

Az SI-rendszer hét egysége közül négyet definiálnak most újra. Ha súlyról van szó, elbúcsúzhatunk a mérlegtől, és kezdhetünk megbarátkozni a Planck-állandóval. Lassan pedig már a távolság mérésénél sem kell a Föld átmérőjére hagyatkozni.

Ha valamilyen okból megsemmisülne a kilogramm mértékegységének Párizs környékén őrzött platina-irídium etalonja, nagy bajban lenne a világ - ez az egyik oka, hogy miért keresik a mértékegység definiálásának egy új módját a tudósok, írja az Euronews.

A tömeg mértékegységét ezentúl a Planck-konstans segítségével fogják definiálni.

A kvantummechanikában használt Planck-állandó sokkal alkalmasabb arra, hogy belőle vezessék le a tömeg mértékegységét - nyilatkozta a téma egyik szakértője, Marco Pisani. A modern biokémiában, vegyiparban egyre kisebb tömegű anyagok mérésére van szükség és a szóban forgó, részecskék energia-változását leíró arányossági tényező alkalmasabb precíz mérések végzésére.

A tömegéhez hasonlóan a távolság mértékegységének etalonját is új módszerrel fogják meghatározni.

Az etalon 1 métert eddig az egyenlítő és az északi-sark közötti távolság egy milliomod részeként határozták meg, amit a jövőben a fény vákuumban megtett útjának mérése alapján fognak definiálni. Így a jövőben sokkal pontosabban ki lehet majd fejezni, hogy például a Földtől hány milliméterre van a Hold - mondja a szakértő.

A precizitás igénye a tudományos kutatások fejlődésével jelentkezett, vagyis régóta téma tudományos körökben. Az SI-rendszer hét egysége közül négyet definiálnak most újra:  

  • a kilogrammot,

  • a mol-t,

  • a kelvint és

  • az ampert.

Az új méterre még várni kell. A novemberben elfogadott új definíciók - melyeknek a hétköznapi életben nem különösebben találkozni majd hatásaival - 2019 májusától lesznek érvényesek.

Nehezebb lesz élelmiszerrel ellátni a Föld 2050-re 9 milliárdra becsült lakosságát, mivel napjainkhoz képest egy átlagembernek több élelemre lesz szüksége a magasság és a testtömeg növekedése, valamint a demográfiai átmenet miatt - vélik norvég kutatók.