Az egészségpénztárak és a magánbiztosítók helyzetbe hozásával javítana az egészségügyi szolgáltatások minőségén a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Növekedési jelentése.
A dokumentum készítői azt állítják, hogy a hazai egészségügyi rendszer egyik fő problémája, hogy a lakosság az orvosi magánszolgáltatásokra költött pénze nem az egészségpénztárakon vagy magán egészségbiztosításokon keresztül jut el a szolgáltatókhoz. Adataik szerint a háztartások közvetlen hozzájárulásainak aránya az összes kiadáson belül 28,9 százalék volt 2015-ben, ami számottevően magasabb, mint Ausztria (19,0 százalék) vagy a többi visegrádi ország átlaga (18,6 százalék). A hazai csaknem 30 százalékos magánköltésből mindössze 4,2 százalékot fizettek a betegek a biztosítók vagy az egészségpénztárak közreműködésével.
Megjegyzik: törekedni kellene arra, hogy a magánkiadások aránya csökkenjen a régiós országok átlaga alá. Ehhez – szerintük - nem feltétlenül szükséges az állami ráfordítások növelése, elegendő lehet a lakosság által az egészségügyben elköltött forintok felhasználásának hatékonyságát javítják. Ennek eszközéül javasolják, hogy a háztartások közvetlen kiadásait az állam „csatornázza be” az egészségpénztárakba, vagy a dinamikusan bővülő magánbiztosítókba.
Mint írják: ezek az intézmények ugyanis képesek lennének arra, hogy kikényszerítsék az ellátórendszer intézményeinek átláthatóvá válását, az állami és a magán ellátórendszer szétválasztását, az ágazat fehéredését, a mérethatékonyság növelését, illetve az ellátás biztonsága miatt fontos minőségi kritériumok betartását.
Az MNB szakértői szerint az egészségpénztárak és egészségbiztosítók ezen felül képesek alacsonyabb árakat kialkudni a betegek számára, illetve ezen intézmények aktív használatával jobban tervezhetővé válna az egészségügyi ellátások finanszírozása és így betegség vagy baleset esetén nem érné akkora anyagi sokk az egyéneket és családjukat.