A szabály 2020-ra EU-szinten 20 százalékos energiahatékonyság-növelést céloz. Magyarországnak és a másik hat érintett tagállamnak (Ausztriának, Finnországnak, Németországnak, Romániának, Szlovákiának és Spanyolországnak) most két hónapja van válaszolni a felvetésekre. Ha nem jutnak dűlőre, következik az indokolással ellátott vélemény, majd a per.
Az irányelv Magyarországra 2014-es alapon évi másfél százalékos energiamegtakarítást ró. Ehhez képest már az erről szóló törvényt is csak 2015-ben fogadta el az országgyűlés, hasonló uniós fenyegetések árnyékában. Bár a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. már a végrehajtásban is jelentős csúszásokra hívta fel a figyelmet, az EU mostani fenyegetését az váltotta ki, hogy szerintük még az eredeti jogszabályt se vezettük be megfelelő módon.
Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfolio keddi szakkonferenciáján hosszasan ecsetelte a hazai energiahatékonyság komoly hiányosságait, aminek kapcsán azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba. A rendezvény után lapunk kérdésére ugyanakkor nem nevezte gondnak az emelkedő energiafogyasztást, mivel bővül a gazdaság is. Meglátása szerint a cél inkább az intenzitásnak az egységnyi érték előállítására fordított energia csökkentése révén elért javítása. Emellett elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállaláshoz kötjük magunkat.
A GDP növelhető az energiafogyasztás csökkentése mellett is – vélekedett kérdésünkre Szalai Gabriella MEHI-ügyvezető. Habár egyes tagállamok is így értik az irányelv végrehajtását, az biztosít akkora mozgásteret a tagállamoknak, hogy bizonyos módszertan szerint az évi hatékonyságnövekedés nem áll feltétlen ellentétben az energiafogyasztási adat növekedésével, bár ez nem a GDP-emelkedéstől függ – szögezte le.
