A kormány szándéka, hogy a magyar munkavállalóknak inkább a keresetük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét, ehhez egy egyszerűbb, a pihenést, rekreációt támogató cafetéria-rendszerre van szükség. Ez volt Varga Mihály reakciója a béren kívüli juttatások átalakítását, azaz a cafetéria adóterheinek jelentős megemelését illető munkaadói felvetésekkel kapcsolatban.
Mindez a Pénzügyminisztérium közleményéből derül ki, amelyben arról tájékoztattak: a pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségével tárgyalt csütörtökön. A találkozón Varga Mihály elmondta: a bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának jövő keddi ülésén folytatódnak, a kormány célja pedig továbbra is az, hogy a jövő évi minimálbérek emeléséről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek állapodjanak meg.
Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumnak azért van elképzelése a legkisebb bérek emelésének mértékéről. Mint korábban megírtuk: a tárcánál információink szerint a jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak, azaz a minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet.
A béremelésekről ugyanakkor első körben a munkaadók és a munkavállalók szervezetei tárgyalnak, ám a megegyezést nehezíti a cafeteria ügye, amely miatt a héten a szakszervezetek utcára is vonultak. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózását ugyanis – a kormányzathoz közeli, turisztikába is bevásárolt üzleti körök bevételeit is növelő SZÉP-kártya kivételével - jövőre megszünteti a kormány. Így, ha a munkaadók továbbra is adni szeretnének cafeteriát, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.
