Vigyázni kell, a „migránsozás” ugyanolyan mérgező, mint a „cigányozás” és a „zsidózás” – figyelmeztetett Gáncs Péter evangélikus püspök, azon a vallásról és politikáról szóló fórumon, amelyet csütörtök délután rendeztek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Síp utcai székhelyén.
Frölich Róbert főrabbi hangsúlyozta, hogy jól működő demokráciában állam és egyház szét van választva: az állam nem avatkozik be az egyház belső életébe, az egyház cserébe nem avatkozik be az állam működésébe. Ha valamelyik fél a partneri kapcsolat helyett alá-fölérendeltségi viszonyt próbál kialakítani, akkor a másiknak nemet kell mondania. Az egyházak ne legyenek a politikának se játékszerei, se kiszolgálói, se kiszolgáltatottjai! – tette hozzá a főrabbi.
Mérő Mátyás krisnás lelkész arról számolt be, hogy közösségének tagjai körében a teljes politikai paletta fellelhető, a baloldalitól a szélsőjobboldalig. Amúgy kifejezetten kerülte az aktuálpolitikát érintő kérdéseket.
Pedig a Krisna-tudatú Hívők Közössége magyarországi története önmagában jól példázza, hogy politika és vallás kapcsolata milyen jelentős átalakuláson mehet át. A krisnásokat a kilencvenes évek elején a parlamenti jobboldal destruktív szektának minősítette, és erre való hivatkozással megtagadta tőlük az állami támogatást. A krisnások ma már bevett egyháznak számítanak. Míg például Iványi Gábor felekezetét, amelynek egyházi voltát évtizedeken keresztül senkinek sem jutott eszébe megkérdőjelezni, a fideszes kétharmad – máig nem orvosolt jogsértő eljárással – körön kívül lökte.
A migrációval kapcsolatban Mérő Mátyás közölte, hogy a krisnások ételt vittek a Budapestre érkező menekülteknek. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, az evangélikus egyház nemrég távozó elnök-püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenséggyártásnak tragikus következményei lettek az elmúlt száz évben. A kérdésre, hogy a menekültügyben tett megszólalásaik miatt az evangélikusok kevesebb állami támogatást kaptak, Gáncs Péter elmondta: ha ez volt az ára annak, hogy az egyház hű tudott lenni Krisztushoz, akkor megérte.
A hajléktalanok elleni törvényi fellépésről az evangélikus püspök úgy gondolta, hogy valamit lépni kellett, de a probléma kriminalizálása nem megoldás. Frölich Róbert szerint büntetni valakit csak azért lehet, amit elkövetett. Annak idején a grundon létezett egy szabály: abba, aki a földön fekszik, nem rúgunk bele.
