A gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a gazdaságpolitikai fordulatban – ilyen és ehhez hasonló semmitmondó jövőképpel egészítette ki Balatoni András, az MNB vezető elemzője a jegybank évente egyszer összeállított Növekedési jelentésének csütörtöki bemutatóját. A tavalyihoz képest duplájára hízott dokumentumban már nyoma sincs azoknak a 180 pontban összefoglalt javaslatoknak, amelyeket még a nyár derekán készített el az MNB a kormány számára a versenyképességünk javítása érdekében. A jegybank a mostani jelentésben egy második adóreformot sürget, ami azért is érdekes, mert a pénzügyi kormányzat az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint az egy számjegyű, 9 százalékos társasági adó bevezetésével, valamint az Európában legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adóhoz való merev ragaszkodással hosszú időre lezártnak tekintette a kérdést. A kormány hasonlóképpen elégedett az adóeljárási renddel, és ebből adódóan a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedéseikkel.
A jegybank véleménye szerint, ha sikerül az állam működését korszerűsíteni, és a meg nem nevezett belső tartalékokat felszabadítani, valamint a kkv-k gazdálkodását hatékonyabbá tenni, akkor - az MNB közgazdászai szerint - 2030-ra megközelíthetjük Ausztria fejlettségi szintjét. Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésben keresendő – írják. Fordulatként értékelték, hogy amíg korábban csak a kínálati oldalról közelítették meg ezt a kérdést, addig most már a keresleti oldalt is felhasználva igyekeznek eljutni rendszer egészének megértéséhez.
Ennek kapcsán kitértek arra is, hogy mivel a hazai foglalkoztatás sokáig már nem bővíthető, azt javasolják, hogy a magyar gazdaság térjen át a tőkeintenzív, termelékenységnövelő működésre. Ehhez szükséges lenne arra, hogy a beruházási rátát a jelenlegi 25 százalékos szinten stabilizálják.
A közepes gazdasági fejlettségünkből adódóan a gazdaságban rejlő gazdasági potenciál évi 1,5 százalékos növekedést tenne lehetővé. Ugyanakkor a mostani 4 százalék körüli GDP bővülés annak köszönhető, hogy az Európai Unió gazdaságfejlesztésre szánt forrásait felhasználjuk. Az MNB-nél abban reménykednek, hogy az általuk javasolt reformot követően a potenciális növekedés 4,5 százalékosra növekszik majd. Mindehhez a nettó reálbérek 2030-ig történő megduplázódása párosulhat. Az szja-t időközben 9 százalékra vágnák vissza, és a járulékok további csökkentésével is számol a jegybank. A kkv-knak 6 százalékos növekedési pályát kellene befutniuk, a nagyvállalatoknak 2 százalék is elegendő lenne a felzárkózáshoz.
Csütörtökön javította Magyarország növekedési kilátásait az Európai Bizottság az őszi jelentésében. Az elemzők a GDP idei bővülési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték. Az EB-dokumentum kiemelte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Két év múlva, 2020-ban várhatóan csak 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának bővülésének mértéke is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.
