London várakozása szerint 2018. november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval (EU) a brit tagság megszűnésének, vagyis a Brexit feltételrendszeréről, ehhez azonban áttörést kellene elérni az Európai Unióval folytatott, de megrekedt tárgyalásokon. A britek ugyan azt állítják, hogy a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek, ezt azonban az uniós partnerek erősen kétségbe vonják. Így - mint arról lapunkban beszámoltunk - marad az Európa Tanács december 13-14-i, még az osztrák elnökség alatt megtartandó ülése, abban a reményben, hátha ott lesz haladás. Ha ott sem születik megállapodás, akkor elég valószínű, hogy a szigetország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Ez a legrosszabb forgatókönyv, de mégis a legesélyesebb.
Az egyik továbbra is nyitott kérdés az ír-északír határ átjárhatósága. Erről érdemes megemlíteni, hogy az Ír-szigeten fekvő - és természetesen továbbra is EU-tag maradó - Ír Köztársaság, és a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írország között 500 kilométeres, ellenőrzés nélküli határ húzódik, amelyen naponta 30 ezer ír ember megy át dolgozni a sziget északi részébe, majd munkája végeztével tér haza. Mind Írország, mind Nagy-Britannia 1973. január 1-jén csatlakozott az EU-hoz (akkor még az Európai Gazdasági Közösséghez vagy közismertebb nevén a Közös Piachoz.) Ez mai szemmel azért is volt jelentős esemény, mert a nemcsak az államhatár szűnt meg ekkor, hanem a vámhatár is, így értelmét vesztette az addig virágzó csempészet. A Brexittel ez az állapot ismét visszatérhet.
Az EU számára azért is sürgető lenne a kérdés dűlőre vitele, mert napirenden van a következő gazdasági ciklus költségvetésének elfogadása, de amíg bizonytalan a helyzet, addig még a szakemberek is találgatnak a jövőt illetően. Nem véletlen, hogy mind a mai napig nem készültek hatástanulmányok, hogy mire is lehet számítani azt követően, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az európai közösséget. Sokan pártolnák azt, hogy Nagy Britannia jogilag az előre megszabott időpontban, vagyis 2019. március 29-én lépjen ki az EU-ból, de egy átmeneti időszakban gyakorlatilag semmi sem változzon, beleértve a közös megállapodásban előírt kötelezettségeket és jogokat is. A szigetország benne maradna a vámunióban, a közös piacban, az EU Bíróságának joghatálya kiterjedne rá, és az éves tagdíjának megfelelő összeget, évi 7 milliárd eurót is befizetne. Természetesen nem lenne szavazati joga, s a jövő európai parlamenti választáson sem vehetnének részt.
Ami a legérzékenyebben érinthetné a szigetországot, hogy már az uniós támogatásokból sem részesedhetne. Így az uniós költségvetésbe befizetett összegével a bennmaradó tagállamok agrártámogatási és kohéziós alapjait lehetne bővíteni. Tudvalevő, hogy az Egyesült Királyság az EU-ban legmagasabb tagdíjat fizetők egyike. Ugyanakkor nominálisan a legtöbb agrártámogatásban is ez az ország részesül. Így ezen az ágon Magyarország egy ilyen átmeneti időszakot is magába foglaló forgatókönyvnek még a haszonélvezője is lehetne. Azonban a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Brexitnek mind a két oldal a vesztese lesz, ám nagyobb mértékben a szigetország.
Arról, hogy ez az átmeneti állapot meddig maradhatna fenn, még nem eldöntött kérdés. Vannak olyan tagállamok, amelyek - informálisan - a 2021-es esztendő végét tartanák kívánatosnak, de akadnak olyanok is, amelyek még a 2022-t sem zárják ki.
Az Egyesült Királyság számára aligha kívánatos, hogy a gazdasági kapcsolatok megítélésében az EU a Kínai Népköztársasággal vegye egy kalap alá. Minden tulajdonképpen azon múlik, hogy milyen kereskedelmi és vámegyezményt sikerül majd Nagy-Britanniának megkötnie. A tagállamok tekintélyes része aligha lesz lágyszívű velük szemben, hiszen a Brexit által homokszem került Brüsszel amúgy is sokszor akadozó gépezetébe.
Egy sor kérdés mindenesetre döntésre vár - vetették fel nemrég egy logisztikai és beszerzési témákat taglaló tanácskozáson. A jelenlegi szabályok szerint az a termék számít uniósnak, amelynek az összetétele olyan, hogy 50 százaléka az európai közösségből származik. A szigetország kiválásával egyes termékeknél megváltozhatnak ezek az arányok, a tagországok számára kedvezőtlen módon, arról nem is beszélve, hogy kilépésüket követően milyen adatokhoz férhetnek majd hozzá a britek. Az eddig szükségtelen, az EU-n belüli termékforgalmat érintő, sokszor egyáltalán nem könnyű eredetvizsgálat a brit termékek esetében a Brexit után a szállítási időt is meghosszabbíthatja. Ezért nagyobb készletekre lesz szükség, és emiatt új raktárakat kell majd építeni.
Kérdéses az is, hogy vajon kölcsönösségi alapon roamingolhatnak-e díjmentesen a britek az uniós tagállamok mobiltávközlési hálózatán? Mi történik majd azokkal az elektronikus eszközökkel és berendezésekkel, amelyek uniós minőségbiztosítási bizonyítvánnyal rendelkeznek, s az Egyesült Királyság már nem lesz jogosult ezek használatára. A használati utasítások is egységesek az EU területén. Megdrágíthatja, ezért versenyképtelenebbé teszi majd a kilépés azokat az angol élelmiszertermékeket, amelyekre kötelezően elő van írva az összetételük feltüntetése a csomaglásukon, ugyanis ezt később már hitelesíteni kell. Kérdés az is, hogy kölcsönösen elfogadják-e majd a gépkocsik biztosítási okmányait. Az áfaszabályok alkalmazása is (még akkor is, ha végeredményben a forgalmi adó visszaigényelhető lesz) plusz adminisztrációs terheket ró majd mind a két félre. Csak a rotterdami kikötő azzal számol, hogy a Brexitet követően 928 új vámtisztet és 145 állategészségügyi szakembert kell majd alkalmazniuk. A brit cégekkel való elszámolások is bonyolultabbá válhatnak. Hiszen gyakran nem az a cég számláz, ahol a terméket előállítják, illetve, ahol a szolgáltatást nyújtják, hanem gyakran az anyacéghez kell majd ezek után befizetni az ellenértéket. Az alapelv ugyanis az, hogy "leánycégnél pénzt nem hagyunk, mert elköti." Ez is átrendezheti a kapcsolatokat - vélik a szakemberek.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mindez Magyarországot hogyan érinti. Mindenekelőtt az EU egy sor kérdésben egységes, mindenkire érvényes döntést hoz majd. Feltehetően tájékoztató füzeteket is kiadnak. Néhány jelentős, hazánkban jelenlévő céget nagymértékben érinthet a Brexit. Az egyik a legnagyobb hazai foglalkoztató kiskereskedelmi üzletlánc, a másik pedig a magyar érintettséggel bíró, de a londoni tőzsdén is jelenlévő fapados légitársaság. De a gyorskölcsön piacon is van érintettje a brit kilépésnek, sőt a nagy pénzügyi tanácsadó cégek között is. Az üzemanyagkereskedelem egyik meghatározó szereplője is részben brit érdekeltségű.
