;

Egyesült Államok;félidős választás;Donald Trump;Nancy Pelosi;

- Csak most kezdődik a tánc: immár minden a 2020-as amerikai elnökválasztásról szól

A Demokrata Párt többséget szerzett az alsóházban, de a Szenátus szilárdan a republikánusoké maradt. Putyin elnök Orbán Viktorral közösen szomorkodhat: kedvencük szenátoruk kihullott.

Nem szökőár, csupán közepes erejű kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, de ez is elég volt ahhoz, hogy megváltoztassa a politikai tájképet. A kék hagyományosan a Demokrata Párt, a vörös a Republikánus Párt színe. A választási térképen a tengerpartokon és nagyvárosokban az előbbi, a ritkábban lakott vidékeken pedig az utóbbi dominál. 2016-ban az ország belseje egyetlen nagy vörös tengerré változott, ebben most újra kis kék szigetek jelentek meg, ahogy a választók többsége megpróbálta korrigálni a két évvel ezelőtti eredményt. Az ellenzék 45 mandátumos hátrányból fordítva várhatóan 23 mandátumos, biztosnak mondható többséget szerzett a Képviselőházban. A Szenátusban azonban a republikánusoknak sikerült növelni az előnyüket, az eddigi 51:49-ről valószínűleg legalább 53:47-re hízik a többségük.

Az ellentmondást az magyarázza, hogy az alsóház mind a 435 képviselőjét kétévenként újraválasztják, míg a felsőházban a száz szenátornak csak a harmadát. Idén John McCain halálával összesen 35 kiadó hely volt, ezek zömét azonban eleve a Demokrata Párt politikusai töltötték be. A liberális (baloldali) ellenzék szenátorjelöltjei országosan mintegy 15 százalékkal több voksot kaptak, mint a republikánusok, a végeredményt tekintve mégis az utóbbiak bizonyultak sikeresebbnek. Az alsóházi, országos, tehát a képet jobban lefestő, nagyjából 51:47-es szavazati arány valamivel elmaradt a felmérésekben jelzett 7-8 pontos demokrata párti fölénytől, ez azonban a hibahatáron belül maradt, így a közvéleménykutatók most jól vizsgáztak. Mellesleg abban is, hogy Kaliforniában megjósolták a veterán Dana Rohrabacher vereségét. Vele Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egyik legmegbízhatóbb amerikai barátja lép le a színről.

A voksokat még sok helyen javában számolták, amikor Donald Trump felhívta Nancy Pelosit, az alsóház 2011 előtti, most pedig leendő elnökét, hogy gratuláljon neki a Demokrata Párt sikeréhez. Az utolsó héten nagyon erősen kampányoló Trumpnak is van oka az ünneplésre, mivel megerősítette ellenőrzését a Republikánus Párt felett. Legnagyobb ellenlábasa, Paul Ryan, a Képviselőház eddigi elnöke egyelőre visszavonult, McCain elhunytával pedig a szenátorok közül sem mer szembeszállni vele senki. Választóinak zömét szemlátomást megőrizte, így feltehetően komoly kihívó nélkül marad a 2020-as elnökjelölt.

Az ötven szövetségi államból 34-ben kormányzót is választottak, a Demokrata Párt hét helyet "billentett át", ami még jól jöhet 2020-ban. Ugyanakkor Floridában nem sikerült áttörést elérni, Talahassee polgármestere, a fekete Andrew Gillum alulmaradt a republikánus Ron DeSantisszal szemben, így ott folytatódik a fehér kormányzók hagyománya. 

A választási térkép viszonylag egyszerű: a nagy és közepes városok, illetve közvetlen szomszédságuk a Demokrata Pártra adta a voksát, a vidéki lakosság, különösen az ország belsejében a Republikánus Párt - és ezen belül különösen Donald Trump - bázisa maradt. Az egyetemet végzettek és a kisebbségiek nagy többsége annak ellenére is az elnök ellen szavazott, hogy az amerikai gazdaság helyzete jó és a bérek is növekedésnek indultak. A felmérések szerint nagyon sok embert motivált az egészségügyi biztosítás féltése, de az alacsonyabb iskolai végzettségű, tájékozatlanabb emberek körében Trump bevándorlóellenes riogatása sem maradt hatástalan.

Pelosi győzelmi beszédében együttműködést és átláthatóságot ígért, illetve azt, amit kivétel nélkül minden amerikai politikus szokott a választási győzelem éjszakáján: a hatalom visszaadását a népnek. Ha ez szólam is marad, az ellenzék januártól alighanem komolyan meg fogja keseríteni Trump életét. Elsőként rögtön azzal, hogy bekéri a milliárdos elnök adóbevallásait. Nagy érdeklődés várja a az oroszok 2016-os választási beavatkozását vizsgáló Robert Mueller vizsgálatának eddig visszatartott eredményeit is. Bár Trump jogi elmozdítása a szenátusi eredmények ismeretében nyilván lekerült a napirendről, az elnöknek komoly problémái lehetnek, ha a volt FBI igazgató bizonyítékokat talált az oroszokkal való törvénytelen együttműködésre.   

Ugyan sajtótájékoztatóján Trump azt mondta, rendkívül elégedett kabinetjével, Jeff Sessions főügyész máris benyújtotta lemondását, miután állítólag erre kérték, azaz kvázi kirúgták. A főügyész Trump egyik régi szövetségesének számított, ám az utóbbi időben mind többet lehetett hallani róla, hogy elmérgesedett köztük a viszony. Már be is jelentették utódját, Matthew G. Whitaker személyében.

Nancy Patricia D'Alessandro PelosiA teljes nevet nem kell megjegyezni, de a rövidebb Nancy Pelosit eddig is érdemes volt. A most 78 esztendős politikus egyszer már volt a Képviselőház elnöke, ami az elnök és az alelnök után a legmagasabb amerikai közjogi méltóság, harmadik az "örökösödési rangsorban". Ezzel ő az Egyesült Államok eddigi történelmében a legmagasabb pozíciót elért nő. Még egy rekord: ő az első olasz származású amerikai, aki valamelyik párt kongresszusi frakcióját vezeti. A politika iránti érdeklődését otthonról hozta, apja és egyik fivére is Baltimore demokrata párti polgármestere volt, ő pedig a washingtoni Trinity College-ben tanult politológiát. Férjét követve költözött Kaliforniába, saját politikai karrierje San Franciscóhoz kapcsolódik. Több mint harminc éve képviselő, kifejezetten harcias, néha kíméletlen politikusként tartják számon. Kulcsszerepe volt az Obamacare becenéven bevezetett egészségbiztosítási reformban, amely amerikaiak milliói számára tette lehetővé, hogy elérhető áron jussanak orvosi ellátáshoz. A republikánusok hevesen utálják, választási kampányokban gyakran próbálják hozzá kötni a demokrata párti jelölteket, hogy ezzel vegyék el tőlük a választók kedvét. Öt gyermeke és nyolc unokája van, de esze ágában sincs visszavonulni - inkább türelmesen kivárta, amíg visszaveheti a Képviselőház elnökségét és ezzel újra az egyik legfontosabb amerikai politikussá vált. A washingtoni politikai küzdelem összes fogását ismerő veterán mindent el fog követni, hogy 2020-ban megakadályozza Donald Trump újraválasztását.
Eltérő nézőpontokMiután egyik fél sem ünnepelhetett egyértelmű és elsöprő győzelmet, a világsajtó is saját szája íze szerint értékelte a választásokat. A demokratákhoz húzó The Washington Post főcímében például azt emelte ki, hogy „A demokraták elfoglalták a Képviselőházat”. Az amerikai elnök által gyakran bírált CNN azt írta, „Trumpnak számolnia kell az új realitásokkal”, és külön cikket szenteltek annak, hogy a női, muszlim és LGBT jelöltek történelmet írtak. Közben a republikánusokhoz közeli Fox News már arra figyelmeztetett, a képviselőházban szerzett új többségükkel jöhet a demokraták erőfitogtatása, például vizsgálatok indítása, sőt akár az elnök elmozdítására irányuló úgynevezett impeachment eljárás is. Piros-kékbe öltözött, de viszonylag visszafogott maradt az egyébként szószátyárságáról ismert Trump-szimpatizáns Breitbart is. A német közszolgálati Deutsce Welle azt emelte ki, hogy az európaiak üdvözölték a demokraták erősödését, hozzátéve, hogy ettől nem várnak változást Trump politikájában. A balra húzó brit The Independent a muszlim és női győztesekre utalva szintén úgy vélte, hogy a sokféle jelölt győzelme ellopta a showt az elnök elől, de ezt emelte ki például a francia France24 is. A katari al-Dzsazíra szerint „Fiatalabb, barnább és lazább” lett az amerikai politika. Az orosz RT úgy értékelte a választásokat, hogy a képviselőházi demokrata többség legfeljebb „erecske”, nem pedig „kék hullám”. 
Sokszínű politika Az idei félidős választások több szempontból is történelmet írtak. Megdőlt például a Képviselőházba jutó nők száma, a CNN előrejelzései alapján minden eddiginél több, összesen 96 nő tudott nyerni. Először az Egyesült Államok történetében bennszülött nőket is megválasztottak, a demokrata színekben induló Sharice Davids és Deb Haaland is legyőzte riválisát, ráadásul Davids nyíltan leszbikus is. Az első muszlim nők is bejutottak a kongresszusba, a demokrata Rashida Tlaib és a szomáliai származású Ilhan Omar egyaránt nyertek, utóbbi több mint két évtizeddel ezelőtt még menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Most fordult először elő az is, hogy nyíltan meleg férfit választottak meg kormányzónak, a demokrata Jared Polis személyében. Korábban is volt már ugyan olyan kormányzó, aki melegnek vallotta magát, ám esetükben csak megválasztásuk után derült ki nemi identitásuk.

A lap szerint pártja hét végi vezetőségi ülésén ismerteti majd a döntését. A belügyminiszteri pozíciót megtartja.