Egyebek mellett e kérdésekre is keresték a választ a képviselők kedden az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában, ahol Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár személyesen számolt be arról, hogyan készült fel az állam a téli hajléktalan-ellátásra. Szerinte: minden rendben van.
Emlékezetes: október 15-én lépett életbe az a rendelet, miszerint, ha valakit 90 napon belül háromszor is figyelmeztetnek a rendőrök, mert közterületen él, az ellen szabálysértési eljárást indítanak. Annak eredményeként közérdekű munkára ítélhetik a hajléktalant, s ha ezt megtagadja, elzárással is büntethető.
- A rendelet életbelépése óta öt embert vettek szabálysértési őrizetbe, és 647-et segítettek ahhoz, hogy fűtött helyre kerüljön, azaz eljusson az ellátóhelyre, ahol vigyáznak rá – vont mérleget a szociális ügyekért felelős államtitkár. Szerinte a rendőrség humánusan jár el, s pusztán az a céljuk, hogy mindenkit fedél alá juttassanak éjszakára. A férőhelyek számával kapcsolatos aggodalmakra pedig megjegyezte: nincs baj. A budapesti szállásoknak még csak a háromnegyede (69,4 százaléka) foglalt, országosan pedig csak a férőhelyek 71 százaléka telt meg. Így aki akar, biztosan bemehet ruhát váltani, aludni. Szerinte a kormány felkészült a télre: mintegy 240 szervezet segíti az utcán élőket, csaknem húszezer férőhely van az éjjeli menedékhelyeken.
A kormány elkülönített egy 300 millió forintos alapot a krízis helyzetek megoldására, az összegből 84 millióra fejlesztési tervekkel pályázhatnak az éjjeli szállásokat és a nappali melegedőket fenntartó szervezetek.
A politikus szerint a hajléktalan ellátórendszer akkor működik jól, ha nem tűri közömbösen és ezzel egyben konzerválja az otthontalanságot, hanem segít visszajutni a normális, hétköznapi életbe a kisodródottaknak. Az utcán élést tiltó törvénymódosításával kapcsolatban azt mondta: a rendőrséggel, a mentőkkel az utcai szociális munkásokkal közösen azon vannak, hogy senkinek ne kelljen az utcán megfagynia. Az államtitkár több ellátóhelyet személyesen is végig látogatott. Úgy látta, az intézmények rendelkeznek zárható szekrénnyel, és az ott dolgozó szakemberek emberségesek.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa arról érdeklődött, hogy milyen tervei vannak a kormánynak, miután meg volt az első utcai demonstráció, valamint orvosok, bírák, ügyvédek, társadalomtudósok is tiltakoztak a hajléktalanrendelet ellen. Ő maga határozottan azt kérte: vonja vissza a kormány ezt az embertelen jogszabályt.
Lukács László, a Jobbik képviselője azt sejttette, hogy az állam szigor a hajléktalanok ellen a kórházakba „gyűjtötte” az utcán élőket. És azt firtatta, hogy az államtitkárnak vannak- e adatai arról, hogy mekkora nyomás alá került az ellátórendszer? Győzik-e a belgyógyászati, pszichiátriai ágyakkal az intézmények? Számíthatnak-e a kórházak valamilyen kompenzációra a megnövekedett forgalmuk után? Fülöp Attila türelmet kért, mert mint mondta: a képviselő által felvetettekkel kapcsolatban még nincsenek adatai.
Zombor Gábor (Fidesz) arról érdeklődött – miután maga is egy hajléktalanokat gondozó civil szervezet alapítója – valóban elveszik-e és megsemmisítik-e az utcán élők személyes tárgyait? Mert ha ez valóban így van, ahogyan azt hallani, akkor arra kéri Fülöp Attilát, mint a kormányzat tagját, járjon el, hogy ez ne történjen meg. Fülöp Attila szerint nem semmisítik meg a hajléktalanok holmijait, egy raktárba kerül megőrzésre.
Volner János független képviselő arról beszélt, hogy a hajléktalanok közül sokan küzdenek az alkoholizmussal, és egyéb krónikus betegségekkel, pszichés problémákkal, a melegedőket pedig azért kerülik, mert ott nem érzik sem magukat, sem a holmijukat biztonságban. Arra kérte az államtitkárt, hogy oldják meg a hajléktalanok személyes csomagjainak az őrzését a szálláshelyeken. Megjegyezte: az ellátásuk körüli problémák mellett se tartja normálisnak, hogy a turisták által kedvelt városrészekben emberek aludjanak az utcákon.
Pesti Imre ( Fidesz) úgy fogalmazott: elviselhetetlen, ha embertársaink a cipőtalpak magasságában, fekáliában élnek az utcán. Hozzátette: örömmel látja, hogy egy hangos kisebbség mellett a társadalom többsége támogatja a kormány hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedéseit. „Örülünk, hogy az ellenzék megint talált valamit, amit politikai akciózásra lehet használni” Végül megjegyezte: a hajléktalanok gondozásában most az is fontos feladat, hogy megmaradjon az érintettek privát szférája a melegedőkben is. Végül azt tudakolta az államtitkártól lát-e hosszú távú megoldást arra, hogy miként juttathatók ezek az emberek vissza a munkavilágába.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy a város mindenkié – nem azt jelenti, hogy mindenki azt teheti, amit csak akar. Mint ahogyan demokrácia értelme sem az, hogy egy kisebbség elnyomhatja a többséget, hanem azt, hogy a többség segíti a kisebbséget. Nem értette, miért vált ki heves tiltakozást egyesekből, ha a kormány nem hagyja a hajléktalan, leromlott egészségű embereket magára, hanem ehelyett kiutat mutat nekik. A képviselőnő végül felidézett egy korábbi elemzést, miszerint leggyakrabban a válások okozzák a hajléktalanságot. Ám szerinte a kormány által biztosított családtámogatásokkal részben kevesebb házasság végződhet válással, de ha mégis bekövetkezik, jobb anyagi körülmények mellett történhet meg, mint korábban.
Korózs Lajos, (MSZP) a bizottság elnöke az állami neveltek utógondozását szorgalmazta. Megegyezve, hogy a hajléktalanok között sok a fiatal, a harminc év alatti, akik zömében az állami gondozásból kerülnek az utcára.
Az ülésen a kormánypárti képviselők továbbiakban megint elutasították, hogy a politikusok VIP-ellátását megszüntető indítvány napirendje kerüljön.
Ugyancsak elutasították Dúró Dóra képviselő javaslatát, aki azt szeretné elérni, hogy jogszabály kötelezze az abortuszra váró nőket, hogy a beavatkozás előtt meghallgassák magzatuk szívhangját. Zombor Gábor képviselőtársai nevében előre jelezte, hogy a szavazáskor ők a maguk részéről tartózkodnak. Azzal együtt is, hogy 99 százalékban egyetértenek Dúró Dóra érveivel, szándékával, de az eszköz, amit választott, nem támogatható. Súlyos krízis helyzetben lévő nők pszichés gyötrése elfogadhatatlan, hiszen nagyon sokféle élethelyzet (nemi erőszak, genetikai rendellenesség) is oka lehet annak, hogy valaki a terhesség megszakítást választja. Zombor beszélt arról is, hogy maga a szakma is veszélyesnek tartja, nem ajánlja a nagyon korai terhességekben a szívhangot fölerősítő eszköz használatát. Az orvosnak pedig nem lehet utasításba adni egy jogszabállyal, hogy a krízisben lévő páciensének kötelessége tovább rontani a pszichés állapotát.
