Az oxfordi egyetemen 2016-ban indult és a tervek szerint 2020-ig tart a Computational Propaganda projekt, ami azt vizsgálja, hogy világszerte kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül, milyen fegyvereket és ki ellen vetnek be ebben a titkos információs háborúban – írja az Index.
A portál összefoglalója szerint Magyarország most először szerepel a jelentésben, mivel eddig nem volt a vizsgált országok között (a tavalyi riport 28, az idei már 48 országot elemzett). A kutatók szerint a hazai szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban; se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták nyomát. Ebben Örményországhoz, Iránhoz, Mianmarhoz és Észak-Koreához hasonlítunk – minden más vizsgált országban jóval szélesebb volt a paletta.
A cikkben kiemelik:
Az oxfordi kutatók tanulmánya azt állítja, a propaganda direkt orosz irányítás nélkül is jellemzően a Kreml narratíváját tolmácsolja, legyen szó a menekültválság kapcsán az indulatok szításáról, az általános nyugatellenességről vagy éppen Soros György démonizálásáról.
Hogy hány embert foglalkoztat a magyar kormány ilyen feladattal, arról nem sikerült adatot szerezniük az oxfordi kutatóknak, mindenesetre úgy látják, hogy nemzetközi összehasonlításban a szervezettségük közepes, a kapacitásuk pedig alacsony.
A jelentés szerint nálunk csak emberi operátorok üzemeltette, mondhatni kézműves kamufelhasználók terjesztik a kormányzati propagandát a közösségi médiában, miközben a nemzetközi standard már kezd túllépni a sokkal nagyobb teljesítményű automatizált accountokon (ilyeneket 38 országban detektáltak) is. Az új hullámot a hibrid, emberi felügyelettel működtetett robotfelhasználók jelentik, ilyeneket alkalmaznak már többek között a németek, az oroszok, az amerikaiak és az irániak.
Az Index összefoglalója szerint az oxfordi kutatók négy nagy kategóriájából három – a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek elleni trollkodás, zaklatás, karaktergyilkosságok – is ott van a repertoárban. Egyedül a semleges, figyelemelterelésre használt hírek terjesztése maradt ki eddig a hazai információs háborúban. Az alkalmazott fegyverekben is tartjuk a lépést a világgal, az aktuális trend ugyanis az egyre vizuálisabb formába csomagolt propaganda, képek, mémek használata.
