A jövő héten Ukrajnán, Lengyelországon és a Cseh Köztársaságon túl Magyarországon is atomenergetikai, kiberbiztonsági, valamint szén- és cseppfolyósgáz-szállítási tárgyalásokat folytat illetékes kormányzati vezetőkkel Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere – közölte a washingtoni szaktárca Reuters által tolmácsolt közlésére hivatkozva az MTI. Budapesten minden bizonnyal főképp a gázipari kérdések kerülnek az asztalra. Nem először és bizonyára nem is utoljára roadshowzik nálunk az amerikai adminisztráció illetékese, országuk energiaérdekeit figyelmünkbe ajánlva – nem kevéssé hangsúlyosan az oroszoké ellenében. E kísérletek Magyarország vonatkozásában eddig jobbára kudarcba fulladtak. Az Egyesült Államok ugyanis sem anyagi támogatással, sem más ösztönzőkkel nem segíti, hogy segítségükkel az oroszokénál olcsóbban jussunk tüzelőanyaghoz.
Miközben az azeri gáz ideszállítására tervezett Nabucco-vezeték támogatásával kudarcot vallottak, mindmáig sikerrel blokkolják, hogy a horvát INA fele, ami a Mol és Zágráb között kialakult vita nyomán eladóvá vált, Moszkvában kössön ki. Bár Orbán Viktor - nyilatkozathelyszíntől függően – az orosz gázt hol az ország működőképességének alapjaként mutatja be, hol üdvözli e gázmonopólium végét, az orosztól különböző gázbeszerzési lehetőségeink mindegyike mögött fellelhető az amerikai érdek. Donald Trump visszatérően ajánlja figyelmünkbe a tőlük cseppfolyósított formában, hajón szállított gázt, ám az ennek lefejtésére elengedhetetlenül szükséges, horvát Krk-szigeti lefejtőállomás megépítése – például dollártámogatás híján – akadozik. (Pedig a lengyelek saját tengeri gázlefejtőjükön keresztül állítólag az orosznál jóval olcsóbb gázt kapnak Amerikából.) Hasonlóan ködösek a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által talált gáz ideszállítási esélyei. A szívélyes hangú egyeztetéseken túl e kérdésekben nagy valószínűséggel most se várható áttörés.
