Ha minden a kormánypártoknak kedvezően alakul, 2019-ben kilenc hónapon keresztül úgy lesz majd egy szervezetnek megválasztott elnöke, hogy a szervezet maga nem is létezik. Csak az elnök, akinek ráadásul az a feladata háromnegyed évig, hogy a szervezet létrejöttét a törvénynek megfelelően előkészítse. S ebben még kétfős titkárság, illetve megfelelő javadalmazás is segíti.
Hogy ki lesz ez az elnök, még nem tudni, de a köztársasági elnök talán már sejti. Áder János feladata ugyanis, hogy 2019. február 28-ig megtegye javaslatát a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökének személyére, akit aztán az Országgyűlésnek kétharmados többséggel meg kell választania március 31-ig. Innentől kezdődik az ominózus kilenc hónap, mert az önálló közigazgatási bíróságok - így a Közigazgatási Felsőbíróság is - csak 2020. január 1-től kezdenek el működni. Patyi Andrásnak, vagy ha Áder esetleg máshogy dönt, akkor az általa választott bírónak még ítélkeznie sem kell ezen időszak alatt. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kilencéves elnöki megbízatása előtt tehát még épp kilenc hónap ráadást élvezhet, a „megválasztott elnök” cím birtokában.
Lassan, de megszoktuk, hogy a fideszessé vált parlamentben egy törvényjavaslat átlagos átfutási ideje 1-2 napra csökkent: ma mindössze ennyi idő elegendő, hogy egy javaslatból törvény legyen. Itt azonban olyan jogszabály(ok)ról van szó, amelyeket vélhetően még az idén elfogadnak a képviselők, legfontosabb részletei azonban mégis csak több mint egy évvel ezután lépnek hatályba. Mi történt vajon a kormánnyal, hogy ilyen cizellált törvényt alkot, csak nem tért vissza jogállamiság útjára?
Nos, egy törvény fontosságának nem minden esetben esik áldozatául a pontossága. Trócsányi László igazságügyi miniszter pontosan tisztában van azzal, hogy az Orbán-kormány jogállamiságot érintő lépéseire milyen figyelem irányul a Sargentini-jelentés elfogadása után. Egy új bírósági rendszer létrehozása kitüntetett módon ilyen lépés, ráadásul a közelmúltban a bírósági jogszabályok átírásában Orbánék rendre visszakozásra kényszerültek. Persze, mindig csak utólag, s csak részben. De mégis.
A kormány házi bíróságaiként is emlegetett önálló közigazgatási bíróságok megteremtése mögött az a szándék húzódik meg - ebben szinte mindenki egyetért -, hogy az állam és a polgárai közötti pereket ezekre az új bíróságokra tereljék át. Ehhez az új szervezet bírói posztjainak egy részét a közigazgatásból töltik fel. 80:20 arányban veszik majd figyelembe a bírói pályázatoknál a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot. Sok bíró az államigazgatásból érkezik majd, miközben épp államigazgatási ügyekben kell döntenie. A tervezet ezt azzal indokolja, hogy a közigazgatási jogviták elbírálása különleges szakismeretet igényel, amely képes megvédeni az állampolgárt az erőfölényben lévő hatósággal szemben.
Azért bízzák tehát farkasokra a bárányok és a farkasok közötti viták eldöntését, mert a farkasok tudják csak megvédeni a bárányokat a farkasoktól. Ennél cizelláltabban ezt nem is lehet megfogalmazni.