A Romániában dúló „totális politikai háború” közepette Románia nincs felkészülve arra, hogy átvegye az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – állította a napokban Calin Popescu Tariceanu korábbi miniszterelnök, aki jelenleg a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) és egyben a szenátus elnöke. Márpedig ha ezt az ország második számú tisztségviselője jelenti ki, akkor minden bizonnyal valós az aggodalom. Mindeddig még nem történt olyan, hogy egy országtól elvegyék a soros elnökséget, ámde amilyen iramban rohan saját vesztébe a szociáldemokrata többségű bukaresti kormány, bármi megtörténhet.
Tariceanu ezért pártközi megállapodást javasolt az igazságszolgáltatás függetlenségéről, hiszen az igazságügyi törvények módosítása miatt szakadt ketté eddig soha nem tapasztalt módon a román politika és társadalom. Ezt kifogásolják a nemzetközi szervezetek is, attól tartva, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE kormányzat elsődleges célja nem annyira a hatályos törvények EU-kompatibilissá tétele, mintsem elsősorban Liviu Dragnea PSD elnök és a PSD több más, büntetőjogi eljárás alatt lévő politikusának a felmentése. A 2017 februárja óta tartó időnként felerősödő lakossági tiltakozás, a nemzetközi és európai uniós többszöri figyelmeztetés ellenére a PSD-s többség rendre olyan intézkedések sorozatát foganatosítja, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy Dragneaék már képtelenek visszafordulni a magyar és lengyel kormányok által kitaposott útról.
Bukarestben most újra „áll a bál”, ezúttal több okból is. A Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA nemzetközi szinten sikeresnek tartott és elismert főügyésze, Laura Codruta Kövesi júniusi leváltása után most Augustin Lazar főügyész visszahívását jelentette be Tudorel Toader igazságügyi miniszter. A bírák és ügyészek minden szakmai szervezete, Klaus Johannis államfő, több civil szervezet, és nyilván az ellenzéki pártok is hiába kérik álláspontja megváltoztatására a szaktárca vezetőjét, egyelőre hajthatatlan. Ugyanakkor a kabinet azt is közölte, hogy csak részben hajlandó figyelembe venni a Velencei Bizottság ajánlásait az igazságügyi törvények módosítása ügyében, és igencsak botrányos körülmények között, megismételt szavazással múlt héten elfogadott egy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényt, amely teljességgel ellehetetleníti a civil szervezetek munkáját és adatvédelmi aggályokra is okot ad, hiszen a civil szervezeteket arra kötelezi, hogy bejelentsék a támogatások haszonélvezőit.
Ez esetben is ugyanaz történik, mint az igazságügyi reform során – a szükséges módosítások mellett olyanok jelennek meg, amelyek jogállamisági alapértékeket sértenek, és arra emlékeztetnek, hogy Dragnea előszeretettel Soros Györgyben látja minden bajok forrását, a nyáron egyenesen arról beszélt, hogy az amerikai milliárdos filantróp bérgyilkosokkal akarta őt eltétetni láb alól. És bár a migránsozásig még nem jutott el, a civil szervezeteket Dragnea is ellenségnek tekinti, az ügyészséget pedig az úgynevezett „párhuzamos”, a titkosszolgálatok által uralt és irányított állam meghosszabbított kezének, eszközének tartja.
Az kétségtelen, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és Kövesi több éves tevékenysége nem annyira makulátlan, mint amilyennek az a nemzetközi médiából visszaköszön, a DNA és a titkosszolgálatok összefonódását a titkos protokollok nyilvánosságra hozatala óta nem lehet tagadni. A visszaélések és a megkérdőjelezhető tisztaságú bizonyítékok alapján hozott ítéletek sem csupán Dragnea pártelnök védekező retorikájában léteznek, ám az ezek kijavítását célzó új kormányzati intézkedések között ugyanolyan kétségtelenül jelen van az igazságszolgáltatás függetlenségét felszámolni igyekvő törekvés is.
Tariceanu javaslata, miszerint pártközi megállapodásra lenne szükség a soros elnökség feladatainak sikeres ellátása érdekében koalíciós feszültséget is sejtet. Dragnea azt állítja, „nem érti”, mire utal a kisebbik kormánypárt vezetője. Noha Tariceanu azt hangsúlyozta, hogy figyelmeztetését a tizenkettedik órában intézi a politikusokhoz, elsősorban Románia elnökéhez és az ellenzéki pártok vezetőihez, úgy tűnik, nemcsak az ellenzék és az ellenzék legnagyobb pártjának soraiból jövő Klaus Johannis államfő, hanem koalíciós társa sem az együttműködésben látja a kiutat az egyre terebélyesedő belpolitikai káoszból.
Johannis múlt héten konzultációra hívta a parlamenti pártokat az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatban, egyelőre kevés sikerrel. Azzal ugyan szavak szintjén mindenki egyetért, hogy az igazságügyi rendszernek függetlennek és stabilnak kell lennie, a hatályos igazságügyi törvényeket módosítani kell, ehhez viszont az igazságügyi rendszerbe vetett bizalmat és általában a jogállam intézményeibe, mindenekelőtt a parlamentbe vetett bizalmat kellene visszaállítani, az ehhez szükséges pártközi konszenzusra való hajlandóság változatlanul hiánycikk. A román pártok és maga az államfő is már a jövő évi Európai Parlamenti választásra és a jövő év végén sorra kerülő elnökválasztásra hangol. Hogy ilyen körülmények között miként lesz képes az ország ellátni az EU soros elnökségét, az egyelőre talány. Mint ahogy az is, hogy megtörténhet az, hogy egy soros elnökséget ellátó ország ellen is jogállamisági eljárást indítson az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament. Az EP-ben októberben már tartottak egy vitát a román helyzetről az igazságügyi törvények miatt, a bukaresti kormánytöbbség ennek ellenére azóta határozott a Velencei Bizottság ajánlásainak szelektív figyelembevételéről, a főügyész menesztéséről és szavaztatta meg a civil szervezetek működését ellehetetlenítő törvényt.
