Jens Stoltenberg – aki egyébként volt norvég miniszterelnök – kedden tekintette meg Frank Bakke-Jensen norvég védelmi miniszter és a tagországok NATO-nagyköveteinek a társaságában a hazájában folyó, Trident Juncture elnevezésű gyakorlatot, majd Trondheimben újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy a manőverek szigorúan védelmi jellegűek, céljuk nem konfliktus kiprovokálása, hanem ellenkezőleg, annak megelőzése. A NATO-nak hiteles elrettentő erőt kell mutatnia – hangsúlyozta a főtitkár.
A mostani gyakorlat a legnagyobb szabású a NATO történetében a hidegháború lezárulta óta. Mintegy 50 ezer katonát, 10 ezer katonai járművet, 250 repülőgépet és 65 hadihajót mozgatnak Norvégiában, az Atlanti-óceánon és a Balti-tengeren, valamint a finn és a svéd légtérben – ugyanis ez a két nem NATO-tag ország is részt vesz a manőverekben.
A szárazföld, tengeri és légi műveletek mellett a kibernetikai hadviselés is szerepet kap a gyakorlat során. A múlt csütörtökön kezdődött, november 7-ig tartó Trident Juncture keretében olyan hipotetikus helyzetre való reagálást gyakorolnak, amikor az egyik tagállamot külső támadás éri, és a szövetség többi tagjának segítenie kell.
Részese a gyakorlatnak a csaknem 333 méter hosszú, vagyis az Eiffel-torony magasságánál közel 9 méterrel nagyobb Harry S. Truman repülőgép-hordozó hajó. Kifejezetten a gyakorlat céljára 1,6 millió térképet nyomtattak ki. Külön ingyenes telefonvonalon lehet bejelenteni, ha a gyakorlatozás során valamilyen kár keletkezik. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO törekszik az átláthatóságra, és külső megfigyelőket is meghívott a gyakorlatra. Megerősítette ugyanakkor azt a korábbi hírt, hogy Oroszország a múlt héten arról tájékoztatta a NATO-t, november elsejétől rakétakísérleteket tervez a norvég partoknál, nemzetközi vizeken.
„Arra számítok, hogy Oroszország professzionális módon fog eljárni, nem fogjuk megváltoztatni a saját gyakorlatunk terveit” – mondta a főtitkár. Tudomása szerint az orosz haditengerészet rakétakísérletei csütörtöktől szombatig fognak tartani.
Szerdán Brüsszelben ülést tart a NATO-Oroszország Tanács. Stoltenberg üdvözölte a megszervezett találkozó tényét, de a napirendről nem osztott meg semmit a nyilvánossággal. A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a mai helyzet nem hasonlítható a hidegháborús állapotokhoz, amikor Európa keleti, illetve nyugati felén több százezer katonát tartottak bevetésre készen, és sokkal több volt az atomfegyver a kontinensen.
„Ma azt látjuk, hogy sokkal kiszámíthatatlanabb a helyzet, nehezebb pontosan előre látni, hogy mi fog történni, és nincs akkora egyetértés abban, hogy mik a játékszabályok” – fogalmazott Jens Stoltenberg, és kiemelte: a NATO-nak ma terrorista támadásokra, illetve olyan kihívásokra is fel kell készülnie, mint amilyen a kibernetikai támadásokat, valamint az egyes országok belpolitikájába való külső beavatkozást is tartalmazó „hibrid taktika”.
