Ahhoz képest, hogy a 3,7 milliós Grúziában már csak formális szerepe van az elnöknek, parázs hangulatú kampány után 25 jelölt mérettette meg magát a vasárnapi választásokon. Felülkerekedni azonban senkinek nem sikerült.
A kormányzó Grúz Álom párt által támogatott független Szalome Zurabisvili fölülről, a jobbközép ellenzéki Grigol Vasadze alulról csípte a 38 százalékot, így a december elsejéig megrendezendő második fordulóban ők mérkőzhetnek meg egymással.
Az eredmények alapján még semmi nem dőlt el, de kérdés, hogy végül mi dönthet? Hiszen alapvetően mindkét jelölt hasonló témákkal kampányolt: céljuk a mielőbbi uniós és NATO-tagság, a gazdasági fellendülés és természetesen mindketten oroszellenesek. Sőt, olyannyira egy húron pendülnek, hogy előbb Zurabisvili majd Vasadze is Miheil Szaakasvili grúz elnök alatt szolgált külügyminiszterként. A befutónak számító Zurabisvili egyébként nem mindennapi módon pottyant a grúziai politikába, a 66 esztendős nő emigrált szülők gyermekeként még Franciaországban látta meg a napvilágot, és francia nagykövetként érkezett Tbiliszibe. Később a grúz állampolgárságot és miniszteri pozíciót éppen Szaakasvili intézte el neki, ám karrierje rövidnek bizonyult, menesztése után saját ellenzéki pártot alapított, majd egy időre visszatért Franciaországba.
Mellette szól, hogy ismeri és érti az Európai Uniót, szemére hányják viszont például, hogy máig akcentussal beszéli a grúz nyelvet, és hogy bíráló megjegyzései voltak az Oroszországgal folytatott 2008-as háború kapcsán. Bár függetlenként indult, ellenzéki oldalról azzal is támadják, hogy a kormányzó Grúz Álom támogatja, a párt mögött pedig Bidzina Ivanisvili milliárdos üzletember áll, és valójában ő mozgatja a szálakat. Az ellenzéki Vasadze pontosan azzal próbál mozgósítani, hogy azt ígéri, megválasztása esetén előrehozott választásokat irat ki. Az elnökválasztás valódi tétje tehát, hogy a Grúz Álomnak megvan-e még a kellő támogatottsága a kormányzáshoz?
Az elnök mandátuma egyébként hat évre szól majd, és ez az utolsó alkalom, hogy közvetlenül választanak államfőt. Egy tavalyi alkotmánymódosítás értelmében 2024 január elseje után egy 300 fős kollégium szavaz majd az államfő személyéről.
