Idén tavasszal Magyarország – számos nyugati államhoz hasonlóan – úgy döntött, hogy a Nagy-Britanniában élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezését követően szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal, és kiutasít egy orosz diplomatát. A Direkt36 nyomozása azonban azt derítette ki, hogy a Szkripal-ügyre adott magyar választ valójában szándékosan úgy vezényelték le, hogy az a két ország különleges kapcsolatát ne veszélyeztesse. Dokumentumok, valamint az ügyben folytatott háttérbeszélgetéseik szerint mindkét ország odafigyelt arra, hogy ne okozzon a másiknak valódi kárt, miközben a felszínen formálisan kölcsönösen elítélték egymást.
A cikk szerint például egy, a Direkt36 által megszerzett diplomáciai jelentésből kiderül: az orosz külügyminisztérium biztosította a moszkvai magyar nagykövetet, hogy a magyar–orosz kapcsolatok nem fognak megromlani attól, hogy Magyarország kitiltott egy orosz diplomatát.
Több diplomáciai forrásból pedig a portál úgy értesült: Magyarország egy olyan, a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-st (katonai hírszerzőt) tiltott ki, akinek a kiküldetése legfeljebb pár hónapon belül amúgy is lejárt volna. Moszkva pedig cserébe egy olyan, nem kifejezetten fontos pozíciót betöltő magyar külgazdasági attasé hazaküldése mellett döntött, aki valójában már régóta ott akarta hagyni Oroszországot, és egy nyugati országba szeretett volna külszolgálatra menni.
Mint írják, diplomáciai körökben a magyar kormánynak a Szkripal-ügyre adott reakcióját „puha kiutasításként” könyvelték el, amivel Budapest egyszerre próbált kedvére tenni az EU/NATO-közösségnek, de közben Oroszországnak sem akart kárt okozni. Egy általuk megszerzett diplomáciai jelentés is arra utal, nem volt szó a két ország között valódi konfliktusról.
A külügyi tárca egyik magas rangú tisztviselője szerint tévedés azt gondolni, hogy Magyarország csak megjátszotta volna a kitiltást. A névtelenséget kérő tisztviselő szerint a magyar kormánynak már csak azért is fontos volt, hogy lépést tegyenek a Szkripal-ügyben, mert a kormányzó brit konzervatívok szoros szövetségesei Orbánnak. Egy külföldi diplomata is megjegyezte, „nem Magyarország volt a legrosszabb” a Szkripal-ügy kezelésében, hiszen nyolc másik EU-tagállam (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Luxembourg, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) egyáltalán semmiféle intézkedésre nem volt hajlandó orosz diplomaták ellen. Több brit kormányzati forrás elmondása alapján pedig London is tudta, hogy a magyarok milyen módon intézték a saját kitiltásukat. A briteknek azonban végső soron elég volt az, hogy egy orosz diplomata kiutasítása formálisan megtörtént, és az ügy magyar kommunikációja is megfelelt számukra.
A cikkben arról is szó van, hogy az oroszok sokkal agresszívebben léptek fel más országok ellen, melyek szintén kitiltottak diplomatákat Európából. A teljes írás a 444.hu-n olvasható.
