Nincs kétsége Fleck Zoltánnak: minden szakmai kritika ellenére át fog menni a Házon a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, amelynek tervezete október 25-én került fel a kormány honlapjára. Szerinte - az október 30-ig, öt teljes napig véleményezhető - javaslat elfogadása esetén az egész magyar bírósági szervezeti rendszer megkettőződik, amire semmilyen valódi indok nincs. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetése kapcsán a legfontosabb kérdésnek azt tartja, mi lesz a rendes bíróságokkal.
Ismert, az alaptörvény nyár eleji, hetedik módosítása megteremtette az önálló közigazgatási bíráskodás lehetőségét, így az alkotmány ma kimondja: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság." A rendes bíróságok, amelyeknek legfőbb szerve a Kúria, továbbra is a büntetőügyekben és a polgári jogvitákban döntenek, az újonnan létrehozandó közigazgatási bíróságokra pedig a közigazgatási - jellemzően az állam és polgárok közötti - jogviták kerülnek majd; ezek legfőbb szerve a szintén a jövőben létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság. Az új közigazgatási bíróságok igazgatási feladatai pedig a tervezet szerint a (mindenkori) igazságügyi miniszterhez kerülnek, nem pedig az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH), illetve ennek elnökéhez. Ezt azt jelenti, hogy nem Handó Tünde, hanem Trócsányi László dönt majd a közigazgatási bíróságok költségvetéséről, vagy éppen a bírói pályázatokról és a személyi ügyekről.
Fleck Zoltán elmondta, Európában kétféle bírósági igazgatási modell létezik, az egyik a nálunk is működő, autonóm bírói szervezeteken - OBH-OBT - alapuló önigazgatás, a másik a miniszteri irányítás. Az utóbbira jó példa Ausztria vagy Németország, a miniszteri irányítás tehát nem csorbítja a bíróságok függetlenségét. Ám mint Fleck megjegyezte, ezekben az országokban, ahogy máshol is, egyféle az igazgatás, vagyis a két modellt, a bírói önigazgatást és a miniszteri irányítást nem keverik úgy, ahogy ez most itthon történik. Ismerve az Orbán-kormányok eddigi tevékenységét, ez arra utal szerinte, hogy a jövőben a rendes bíróságok igazgatása is miniszteri irányítás alá kerül.
Konkrét kérdések is felmerülnek, mi lesz például a jelenleg a rendes bíróságok alá tartozó nyolc közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiummal, amelyek területi hatásköre megfelel a tervezetben szereplő nyolc új közigazgatási törvényszékével. És mi lesz azokkal a mai közigazgatási bírákkal, akik nem kerülnek be az új bírósági szervezetbe.
Van is egyfajta félelem a bírák között, Fleck szerint jogosan, hiszen bírói státuszok kerülhetnek alkotmányellenes helyzetbe. Azt feltételezi, hogy a ma a Kúrián és a törvényszékeken dolgozó közigazgatási bírákat átveszi az új bírósági szervezet, és mai közigazgatási és munkaügyi kollégiumok sem maradnak a rendes bíróságok alatt. Ám erre semmi garancia nincs, hiszen az új közigazgatási bíróságok bíráit pályázat útján választják majd ki, és a döntés a miniszteré. Ráadásul a tervezet szerint nem csak bírók pályázhatnak, közigazgatási bíró válhat a „kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel” és gyakorlattal rendelkező pályázókból is. Fleck szerint 2010 óta a lojalitásukat bizonyító személyek kerültek a közigazgatásba, így közülük választanak majd új bírákat. Akár a teljes közigazgatási bíró kar kicserélődhet, amihez hasonló a B-listázások idején történt.
