Szélesre tárja a tőkebefektetők hozzáférési lehetőségét a közpénzekhez az a javaslat, amely lehetővé tenné, hogy – akár csak orvoshiány miatt is - állami kórházak helyett magánszolgáltatókkal szerződjön az egészségpénztár. A lapunk birtokába került salátatörvény-tervezet szerint, ha a közfinanszírozott (állami) kórház, szakrendelő az ellátás minimális feltételeit nem tudja biztosítani, akkor az adott feladat átadható magánszolgáltatónak is.
Szakértők szerint ezzel egyértelműen közpénzt csoportosítanak át a magánellátókhoz, és emiatt még jobban „legatyásodhat” az állami egészségügy. Más szakértők viszont nem láttak abban semmi kivetnivalót, ha a közellátott beteg európai színvonalon és körülmények között gyógyulhat. A javaslat ellenzői szerint azért is veszélyes a jogszabály-tervezet ezen pontja, mert például egyre-másra alakítanak állami intézmények vezető orvosai kórházaik közelében magánrendelőket. Így ők akár érdekeltek is lehetnek abban, hogy az állami feladatokat és a finanszírozást átjátsszák saját klinikáikhoz. Ráadásul ott semmi nem tiltja, hogy a közellátás mellé ajánljon valamilyen „extraszolgáltatást”, amiért akár kiegészítő díjat is kérhet a betegtől, ha a közpénz nem elég a szolgáltatás fenntartásra. Sőt a magánszolgáltató azt is megteheti, hogy csak akkor jelentkezik egy-egy ellátásra, ha az neki megéri. A közfinanszírozás ha kevés is, de biztos havi bevétel.
Az ÁNTSZ két évvel ezelőtti belső vizsgálata is megmutatta, hogy Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás minden szakmai feltételének: a betegeknek több mint a fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek, mert vagy az eszköz vagy a megfelelő szakember hiányzik. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs elegendő szakorvos, szakdolgozó. Tehát bármelyik szolgáltató, elvben bármikor jelentkezhet, hogy nem tudja biztosítani az ellátás minimális feltételeit.
Ha a humán tárca által most előkészített saláta-törvényt jóváhagyják a jogalkotók, főleg az érsebészeti, sebészeti, ortopédiai, endokrinológiai, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, csecsemő és gyeremekellátó szolgáltatást kínáló magánrendelések juthatnak első körben állami feladathoz, mert ezeken a területeken a legégetőbb a szakemberhiány. Magánszolgáltatók eddig is láttak el közfeladatot, de egyszer sem fordult elő, hogy a kudarcos állami ellátás helyébe léptek volna.
Évek óta szűnnek meg kórházi osztályok, vagy időről-időre kevesebb ágyon fogadnak beteget az intézmények, hogy elfedjék a mind nagyobb orvos- és ápolóhiányt. Eddig az volt a gyakorlat hogy, ha egy-egy kórházi osztályt vagy szakrendelést időlegesen be kellett csukni, mert nem volt orvos vagy ápoló a működtetéséhez, akkor a közeli nagyobb intézményt jelölték ki a területen élők ellátására. Emiatt nem csak a sorok nőttek, hanem a pácienseknek is mind messzebbre kellett utazniuk az ellátásért. Idén októberben, novemberben például orvos hiány miatt az esztergomi kórházban szünetel a fül-orr-gégészeti ellátás, az oda járó betegek ellátására a Nemzeti Népegészségügyi Intézet (egykori ÁNTSZ) a Honvéd kórházat jelölte ki. A hatóság honlapján most is több kapacitás átcsoportosítás lelhető fel. Ám míg eddig a Veszprém megyében élők arcsérüléseivel a fővárosba, a Semmelweis Egyetem klinikájára kellett eljutniuk az érintett betegeknek ellátásért, addig a jogszabály elfogadása után, ha van ilyen magánkórház a területen az egészségbiztosító ott is kezeltetheti a betegeket.
Rékassy Balázs közgazdász szerint a kérdés, hogy a magánszolgáltatók mennyire tudnak majd komplex ellátást nyújtani, mire lesz elég a beteg után járó közfinanszírozás a jobb körülményeket biztosító magánintézményeknek. A részlet szabályok szabnak-e gátat annak, hogy esetleg kiegészítő díjakat kérjenek az állami kvóta terhére ellátott betegektől és ez csökkenti-e a hozzáférés esélyegyenlőségét.
