Aki azt gondolná, hogy az amatőr színjátszás divatja elmúlt, nagyon is téved. Sokunk gyerekkorának, diákéveinek része az amatőr színházi lét. Én is emlékszem korszakos tanár-rendezőkre, például Bicskei Gáborra, Máté Lajosra, vagy éppen a kilencven éves Debreczeni Tiborra. A műfaj azonban ma is létezik, gyerek, diák és felnőtt színjátszó csoportok alakulnak és szűnnek meg. Az ágazat Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke szerint ma is virulens, még akkor is ha elég nagy a fluktuáció. A felnőtt színjátszó csoportok többsége vidéki és határon túli. A műhelyszerűen működő csoportok közé tartozik például a győri RÉV, és a Celldömölki Soltis Lajos Színház, léteznek falusi színjátszókörök, illetve alkalmi produkciót létrehozók, valamint Regős szerint éledezőben van újra az egyetemi színjátszás, gondoljunk csak Debrecenre, Veszprémre, vagy Pécsre. Az elnök arról is beszélt a Népszavának, hogy ez a terület évek óta forráshiányos, de ígéretet kaptak a minisztériumról tervezhető, évi állandó 15 milliós támogatásra, amelyekből a fesztiválokat és más kiadásokat fedeznék.
Kaposi László drámatanár, rendező, a Magyar Drámapedagógiai Társaság vezetője arról beszélt, hogy az amatőr színjátszás a gyerekeknél kezdődik. Ezeknek a csoportoknak a többsége iskolai keretek között működik, de léteznek civil, vagy egyházi fenntartású társaságok is. Nagyon fontos a vezető személyisége, ez igaz a felnőttekre is, ő motorja, a mozgatója az adott csapatnak. A gyerekek megmutatkozásának a fő fóruma a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál, melyet idén Debrecenben rendeztek, jövőre pedig Szeged lesz a helyszíne. November elején rendezik meg a gyerekek, a diák és a felnőtt csoportok győzteseinek a seregszemléjét, a FESZT-FEST – Feszivál-nyertes Előadások Fesztiválját a MU Színházban, ahol mások mellett fellép a Füleki Gimnázium és a Csemadok Alapszervezet Apropó Kisszínpada a határon túliakat pedig a Nagykikindai József Attila Színjátszó Csoport képviseli.
