Hszi Csin-ping elnök kedden jelentette be hazáját, Kínát Makaóval és Hongkonggal összekötő híd átadását, ám a monumentális beruházási hullám nem ér véget. Hamarosan ugyanis évi 21 millió tonna árut szállíthatnak az Amur felett átívelő hídon. Pekingben azt remélik, ez az újabb folyosó is beilleszkedik a kormány nagyratörő tervébe, amellyel az egész régió gazdasági és kereskedelmi fejlődését szeretnék ösztönözni. Moszkvában elsősorban az orosz-kínai kereskedelmi forgalom fellendülésében reménykednek. Mint a Távol-Kelet fejlődéséért felelős orosz miniszter megállapította, több régió exportlehetőségeinek bővülését várják az új útvonaltól. A terület kormányzója szerint számos beruházás várható, a Gazprom gázipari óriás például a hidat is csatlakoztatná a gázszállítási útvonalához.
A kínai nevén „Fekete Sárkány folyója” Kínában a Hejlungcsiang tartomány, Oroszországban pedig az Amuri terület, a Zsidó autonóm terület határán és a Habarovszki határterületen folyik. A 2215 méter hosszú híd 1886 méteres szakasza esik kínai területre, a fennmaradó orosz rész a Zsidó autonóm területig vezet. Az orosz és a kínai szakaszt már összekapcsolták. Két nyomtávval rendelkezik, az egyik orosz, a másik a kínai szabványnak felel meg.
2013-ban állapodtak meg a 9 milliárd rubel értékű beruházás megvalósításáról. Eredetileg 2018-ra tervezték az átadást, ezt az időpontot aztán jövő év közepére módosították. Tavasszal ugyanis a jégzajlás miatt le kellett állítani az építkezést. Ez nem csak az átadás időpontját tolta ki, hanem a költségeket is megemelte.
Számos olyan problémát is meg kell oldani, amivel késésben vannak. Bármily abszurdnak tűnik is, időben nem épültek meg a beléptetési pontok. A híd állni fog, szállítani rajta viszont majd nem lehet – jelentette ki a térség egyik vezető tisztségviselője. Maga Putyin elnök hívta fel a figyelmet az államtanács ülésén erre a képtelen helyzetre és nevetségesnek nevezte azt a helyzetet, hogy a felépült híd azért álljon kihasználatlanul, mert a beléptetési állomásokkal nem készültek el.
Épül egy másik híd is Oroszország és Kína között. Az Amur folyó partján lévő folyami kikötő, Blagovescsenszk a transzszibériai vasútvonalhoz kapcsolódva vesz részt az ország vérkeringésében. Autóút köti össze a Távol Kelet déli városaival. Ez a híd kiindulási pontja, a túlparti Heihe a kínai célállomás. Igazi turistaparadicsom ez, luxusszállodákkal és pompás látnivalókkal.
Az autóközlekedésre alkalmas 1300 méter hosszúságú híd építéséhez 2016 végén kezdtek hozzá azzal az elhatározással, hogy három év alatt be is fejezik. Ez azonban kétségessé vált. Júliusban ugyanis a megemelkedett vízszint a már megépített ideiglenes hidat egyszerűen elsöpörte, és még a daruszerkezetet is ledöntötte. A nagymennyiségű építési elemeket daruval együtt elsodorta folyó.
Oroszország 14 milliárd rubelt, a kínai fél 5,2 milliárdot fordít a beruházásra. Valószínűleg ezek az összegek megemelkednek.
Megálmodott hidak
Van egy híd, amelyet csend övez. A Washington Post még tavasszal megszellőztette azt az orosz elképzelést, hogy Észak Korea felé is hidat építenének a Tumannaja határfolyón keresztül. Még 1959-ben felavattak itt egy vasúti hidat, autóút azonban nincsen. Az orosz-észak-koreai áruforgalmat Kínán keresztül bonyolítják le. A Phenjant sújtó nemzetközi szankciók miatt egy ilyen terv megvalósítása most nem tűnik célszerűnek, azonban a nemzetközi helyzet változásával ismét elővehetik az íróasztalfiókból.
A legbizarrabb tervek közül érdemes még megemlíteni azt a moszkvai ötletet, hogy vasútvonalat építsenek ki a Csendes-óceán partvidékéig, onnan átkelőt Szahalinig, Szahalintól pedig hidat a második legnagyobb japán szigetig, a legészakibb Hokkaidóig. Merész elképzelés Moszkvától, hogy ehhez megnyerje Tokiót. Japán ugyanis visszaköveteli Oroszországtól azt a négy szigetet, amelyet Hokkaido részének tekint, de a második világháború lezárásakor elvesztett. Arról nem beszélve, hogy több mint 600 milliárd rubelbe kerülne az építkezés…
