Élénk üzenetváltásban vagyunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), miután hétfői számunkban nyilvánosságra hoztuk azt a kormányzati tervet, amely szerint a készülő egészségügyi salátatörvény részeként behajthatóvá tennék a kezelés költségét azoktól, akik jogalap nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Jelenleg az a gyakorlat, hogy ha a páciens tajszám-ellenőrzése „piros lámpát” jelez, azaz a jogviszony a pénztár szerint rendezetlen, az orvos biztosítja az ellátást, de egyúttal felszólítja az érintettet a jogviszony rendezésére. Ha valóban nem volt mögötte járulékfizetés, akkor azt az adóhivatal utólag behajtja. Az új tervezet ezzel szemben már nem a járulék, hanem a NEAK által a kórháznak fizetett díj behajtásáról beszél.
A tervezet kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a NEAK-ot is, de nem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után viszont gyorsan közleményt adtak ki. Ebben a Népszavát hazugsággal vádolják, és az írják: a javaslat csak azoknak a megtérítési kötelezettségére vonatkozik, akik a Magyarországon kibocsátott EU-kártya terhére vesznek igénybe jogalap nélküli ellátást.
Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő dokumentumban az áll: „Az, aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe az E-Alap terhére, az egészségbiztosítási szerv tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére.”
Nem ez az első eset, hogy az egészségügyi államapparátus igyekszik meghazudtolni lapunkat. Amikor arról írtunk, hogy a Honvédkórházban szakorvosok tömegesen mondták fel a túlmunka-szerződéseiket a lehetetlen körülmények miatt, a Honvédelmi Minisztérium egy lapunkat „hazugozó” közleményben próbálta cáfolni ezt. Csakhogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetőjének azonnali lemondásával kiderült: valóban a működőképesség határára sodródott az osztály, vagyis nem a Népszava, hanem az államapparátus állított valótlant.
