„A Kormány által végrehajtott átalakítások miatt a közoktatás és a felsőoktatás is az összeomlás szélére került” – áll annak a határozati javaslatnak az indoklásában, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek ellenzéki képviselők „Oktatási Minimum Programról” címmel. A javaslat szándéka szerint megteremtené leállítaná „a kormány jövőellenes oktatáspolitikáját” és megteremtené „a 21. századi modern oktatás feltételeit”.
A határozati javaslatot még szeptember elején harangozta be Tóth Bertalan az MSZP és Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnöke. A szöveg arra az oktatási minimumra épül, amelyet még a választások előtt, februárban fogadtak el az ellenzéki pártok képviselői (a Jobbik kivételével), megfogalmazói a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat aktivistái, szakértői, de az ellenzéki pártok szakértői is részt vettek a megalkotásában.
A határozati javaslat kimondaná: „az oktatáshoz minden embernek alapvető, alkotmányos joga van, ez része szabadságának, emberi méltóságának”. Ez után pedig 56 pontban sorolja a teendőket, felszólítva a kormányt, hogy változtasson a politikáján. A határozat elfogadása esetén megszűnnének például a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ, csökkenne a tanárok és a diákok kötelező óraszáma. Egy új, „a 21. századhoz illeszkedő” Nemzeti Alaptanterv jönne létre. A határozati javaslatot támogató pártok szélesítenék az iskolák és a pedagógusok autonómiáját, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, helyreállítanák a tanszabadságot, és biztosítanák az esélyegyenlőséget.
A határozat szerint – a pedagógusok – követeléseivel összhangban radikálisan csökkenteni kell a pedagógusokra nehezedő adminisztrációs terheket, közben pedig köz- és felsőoktatásban egyaránt valódi béremelést kell végrehajtani, nem csak a pedagógusi munkakörökben. A jövő nemzedékek oktatására fordított összegnek minden évben el kellene érnie a hazai GDP legalább 6 százalékát. A pedagógushiány enyhítése érdekében lehetővé tennék, hogy a nyugdíjas tanítók, tanárok úgy dolgozhassanak, hogy közben a nyugdíjukat is folyósítják.
Az állami felsőoktatásra költött GDP-arányos támogatásnak el kellene érnie az EU.átlagot, és biztosítani kellene, hogy a 30-34 éves korosztályon belül a diplomások aránya érje el a 40 százalékot. Megszüntetnék a felvehető hallgatók szakokra és intézményekre lebontott keretszámainak központi meghatározását is. Az előterjesztők és támogatók szerint vissza kell állítani a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság független státuszát, és újra biztosítani kell az egyetemi autonómiát. Fel kell számolni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem privilégiumait és biztosítani kell a külföldi intézmények, többek között a CEU zavartalan működésének feltételeit.
Minden gyerek számít
Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerdán délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be az ellenzéki javaslatot. Azt mondta: a magyar oktatás számos válságtünettel küszködik, ez napi szinten látható. Folyamatosan érzékeljük, hogyan nő a funkcionális analfabéták száma, és látjuk, hogyan igyekszik a középosztály kimenekíteni a gyermekeit az állami közoktatásból – mondta a képviselő, aki szerint kettészakad a magyar oktatás, minden attól függ, egy családnak van-e elegendő pénze.
A magyar oktatás ügye messze az ország jelenlegi gazdasági és kulturális szintje alatt teljesít, a Fidesz nagyon mély válságba taszította azt – mondta Kunhalmi. Szerinte a szerdán benyújtott határozati javaslat szerinte egy pártokon felül álló, országos minimumprogram, aminek elfogadásával és végrehajtásával helyre lehetne tenni a magyar oktatást.
Torday Bence, a Párbeszéd képviselője szerint egy demokratikus és egyenlő társadalom felépülésének alapfeltétele, hogy mindenki hozzáférjen az oktatáshoz. A javaslat ezért a „mindenki számít” elvét követi, azt szeretné elérni, hogy minden gyermek végigmehessen születési helyzetétől függetlenül az úton, tehetségének és szorgalmának megfelelő végzettséget szerezhetne, az első diplomát is bárki ingyenesen megszerezhesse.
