Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak.
Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül.
Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt.
E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót.
