;

gyilkosság;újságíró;Bulgária;

- Etnikai konfliktussal fenyegető gyilkosság

Németország kiadta Bulgáriának a Viktoria Marinova televíziós riporter meggyilkolásával vádolt férfit. A gyanúsított egy 21 éves ruszei lakos. A korrupciós ügyekkel foglalkozó 30 éves újságírót a román határ mellett fekvő Ruszéban gyilkolták meg október 7-én hajnalban.

A Németországban őrizetbe vett, s most átadott Szeverin Kraszimirov részleges beismerő vallomást tett. Azt mondta, Románián keresztül jutott el németországi rokonaihoz, náluk próbált elrejtőzni. Állítja, hogy egy számára ismeretlen nővel szólakozott össze október 7-én hajnalban a Duna partján, nem volt tudomása Marinova foglalkozásáról. Csak annyit ismert be, hogy drog és alkohol hatása alatt megütötte, majd egy bokorba dobta. Marinovát viszont megkínozták és megerőszakolták mielőtt megölték volna.

A gyanúsított vallomása a bolgár vádhatóság feltételezését látszik igazolni, miszerint szexuális indíték, nem pedig az áldozat újságírói munkája áll a gyilkosság mögött, mint ahogy azt a nemzetközi média és intézmények is feltételezték. Nyilván nem alaptalanul, hiszen Marinova egy éven belül a harmadik olyan oknyomozó újságíró, aki az Európai Unió tagországaiban gyilkosság áldozata lett. Az ő halála azonban etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyét hordozza magában. A letartóztatott Szeverin Kraszimirov ugyanis Ruszéban egy zömében roma illetve török muszlim lakosságú városrészben élt nagynénjével. Meggyanúsítása után a rendőrség azonnal nagy erőkkel szállt ki a két negyedbe.

A kedélyek megnyugtatására a hétvégén megszólalt Bojko Boriszov miniszterelnök is. Nyugalomra intett és arra kérte a lakosságot, ne tegyenek olyant, ami az etnikai feszültségek szításához vezethet. Boriszov azt mondta, nem tart konfliktustól, hiszen - mint fogalmazott - romák és bolgárok egyaránt követnek el bűncselekményeket.

Kornelia Ninova, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt elnöke a médiát és a politikusokat kérte arra, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Ruszéban csillapodjon az etnikai feszültség. Az etnikai konfliktustól való félelem nem alaptalan, hiszen a politikai életbe 2005-ben berobbant Ataka szélsőjobboldali párt török- és romaellenességből él, jelenleg a szófiai parlament harmadik legnagyobb ereje, támogatottsága 10 százalékos.

Az olasz belügyminiszter azt közölte, elképzelhető, hogy listavezetőként indul a következő európai parlamenti választáson.