Csak műmosoly volt Tarlós István főpolgármester, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arcán, amikor májusban a nyilvánosság felé „komoly sikernek” tálalták, hogy a miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság. Valójában komoly hatásköri viták voltak a színfalak mögött a kormány és a Tarlós István – derült ki Fürjes Balázs államtitkár a Portfóli Budapest 2030-konferenciáján elmondott beszédéből.
„Nem idézem Tarlós urat” - mondta most Fürjes a konferencia pódiumán, hogy színfalak mögött a főpolgármester valójában hogy fogadta az államtitkárság ötletét. „Sem barátság sem házasság nincs vita nélkül” – vezette fel a történetet Fürjes: „amikor létrejött a Budapest fejlesztés államtitkárság, a jogszabályban megkötöttük a Gulyás Gergely miniszter kezét, akkor azt gondoltuk, hogy ez egy tisztességes gesztus a város felé. „Hát tévedtünk” – szerinte ugyanis Tarlós István főpolgármester ezt nem vette gesztusnak.
Mint arról májusban beszámoltunk: Tarlós István, Fürjes Balázs és Gulyás Gergely közös sajtótájékoztatón jelentette be az államtitkárság létrejöttét, amelynek az egyik fő feladata egy 2030-ig tartó fejlesztési program megalkotása lesz. Ám mint megírtuk az államtitkárságon Tarlósnak csak a véleményét kérték volna ki, ám nem volt vétójoga. Ennek ellenére májusban az államtitkárság és a Tarlós által akkor csak a „miniszterelnök minisztereként” aposztrofált Gulyás is sikertörténetnek mutatta be az államtitkárság létrejöttét.
Fürjes Balázs elmondása szerint így Tarlós István ötlete volt, hogy hozzanak létre a Budapesti Közfejlesztési Tanácsot. Az első ülését november 17-én tartó tanácsról Fürjes elmondta: Orbán Viktor az elnök, Tarlós István „egyenrangú” társelnök lesz, a kormány és a főváros pedig öt-öt tagot fog delegálni és kizárólag teljes egyetértéssel születhetnek határozatok, Tarlósnak pedig vétójoga lesz a döntésekre.
Kérdés, hogy a hatásköri vitáikat a nyilvánosságól mindig féltve óvó kormánypárt képviselője, Fürjes most miért mesélte el mindezt egy konferencia pódiumán, különösen úgy, hogy Tarlós István közben ott ült vele szemben.
A konferencián Fürjes előtt felszólalt Tarlós István beszédében azzal kezdte, hogy sajnálkozását fejezte ki amiért „mára már mindent áthat a pártpolitika”. „A fejlesztésnek túl kell lépni a szigorúan vett pártpolitika alól” -fogalmazott a főpolgármester, hogy utána jó szokásához híven nem sokkal később már az ellenzéket csépelje, amiért az nyugtalanul reagált a Budapesti Közfejlesztési Tanács létrejöttére.
„Nem ismerik a testület szabályait és máris pontatlan és téves ellen kampányba kezdett” mondta Tarlós István illetve felpanaszolta,, hogy hallani már most olyan „nekivörösödött állításokat” hogy ebben a tanácsban 14 fővel venne részt a kormány, ami szerinte „göngyöleg nélküli ostobaság.”
Beszédében sem Tarlós, sem Fürjes nem fukarkodott a nagy szavakkal. A főpolgármester kapásból úgy fogalmazott, hogy a Tanács létrejötte „nagyobb lépés, mint az utóbbi ötven évben”, Fürjes a maga részéről azzal erősített rá, hogy „a város valaha volt legsikeresebb korszaka jöhet el, ha nem rontjuk el” így szerinte „2030-ra a város életminősége alapján Budapest Európa top három városa között lehet.”
A tanáccsal immáron közösen megvalósuló, konkrét programok között Tarlós István a hármas metró rekonstrukciója középső szakaszának a metró felszín közeli aluljáróinak a felújítását, a fogaskerekű felújítását, a BKV járműállomány cseréjét, a hármas metró Káposztásmegyeri meghosszabbítását.
