Alaposan lehűtötte a devizahiteles perekkel kapcsolatos újraéledő reményeket a Kúria Konzultációs Testületének legutóbbi állásfoglalása. A Kúria elnöke által összehívott, a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókból álló testület ugyanis azt állapította meg: az Európai Unió Bíróságának (EUB) szeptemberi ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a perlésre, ezért akik eddig nem láttak indokot egy per megindítására, azoknak ez az ítélet sem szolgáltat újabb alapot. A már folyamatban lévő perekben szerintük az eddigi iránymutatások a mérvadóak, és nincs szükség arra, hogy a Kúria újabb, általános jellegű elvi iránymutatást bocsásson ki. Az egyes szerződések érvényességét tehát az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük – fogalmaz a testület.
Mindez azt jelenti, továbbra sem számíthatnak egységes segítségre a bajba jutott devizahitelesek, hiába nyitotta újra a hallgatólagosan már lezártnak tekintett devizahiteles aktákat az EUB szeptemberi ítélete. A luxemburgi testület pár hete kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól, s ha úgy ítélik meg, hogy nem, akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A Kúria szerint azonban ez az ítélet nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket ne vett volna figyelembe eddig is a joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.
Az MSZP szerint viszont nem az adósoknak kellene egyesével bizonyítaniuk igazukat a bíróságon, hanem pont fordítva: a bankoknak. Szakács László, a párt elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján egy iratköteget felmutatva azt mondta: 2 kilónyi papírra nyomtatott 270 oldalnyi táblázatot kellene megértenie és előállítania az adósnak ahhoz, hogy beperelje bankját. Az ellenzéki párt ezért törvényben mondaná ki: a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket, így az árfolyamkockázat terheit nem viselhetik kizárólag az adósok. Ennek ellenkezőjét pedig a bankoknak kellene bizonyítaniuk.
Csak az adós hibázott, amikor felvette a hitelt? A több száz fős apparátussal működő, kockázatelemzést végző bankok nem hibáztak, amikor folyósították ezeket a kölcsönöket? - vetette fel Szakács László. Majd rögtön meg is válaszolva azt mondta: ha a bankok azzal a szándékkal adták ki a devizahiteleket, hogy az adósok vissza tudják fizetni a hitelt, akkor nem jól végezték el a kockázatelemzést. Ha viszont nem ez volt a szándék, akkor azt úgy hívják, hogy rablóhitel. Szakács László közölte azt is: országjárásba kezdenek a civil szervezetekkel közösen, hogy tájékoztassák a devizahiteleseket a jogaikról és a lehetőségeikről.
A bíróságok az utóbbi években devizahiteles keresetek sokaságát utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem lehet vizsgálni. Ravasz László, az Adóskamara képviselője szerint a bíróságok lényegében lehetetlenné teszik a devizahitelesek jogérvényesítését, mert mondvacsinált okokra hivatkozva utasítják el a kereseteket. Az elutasított keresetek benyújtóit ráadásul meg is „bírságolják” - fogalmazott arra utalva, hogy az elutasított keresetek esetében az illeték 10 százalékát meg kell fizetni. Ravasz László úgy véli: a jogásztársadalomnak kellene most felállnia, és nemet mondania, továbbá vissza kellene állítani a bírák személyes felelősségének intézményét is.
Balog István, a Jogállamiság Egyesület képviselője azt mondta: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat mindaddig, amíg a devizaadósok nem rendezték jogviszonyukat a bíróságon. Hangsúlyozta: komoly összefogásra és szolidaritásra van most szükség, hiszen egyre több családot lakoltatnak ki, miközben mostantól törvény van róla, hogy tilos az utcán élni.
