Szaúd-Arábiát egyes nyugati kormányok igyekeztek a jófiúként beállítani Iránnal szemben. Rijád a régió stabilizáló ereje, Teherán viszont a veszélyes síita rivális, amely nukleáris fegyver kifejlesztésével próbálja sakkban tartani a szomszédos államokat. Donald Trump adminisztrációja különösen erőteljesen közvetítette ezt az üzenetet: az Iránnal megkötött nukleáris megállapodást is felmondta, roppant nehéz helyzetbe hozva ezzel az Európai Uniót.
A szaúdi újságíró, Jamal Khashoggi meggyilkolása azonban egyértelmű jele annak, hogy a vahabita rezsim eszközei semmivel sem kifinomultabbak, mint Teheráné, és a perzsa államhoz hasonló elánnal próbálja elhallgattatni a rendszer ellenségeit. Khashoggi, aki nem egy cikkében az eszközökben nem válogató szaúdi trónörököst, Mohammed bin Szalmant bírálta, azért lépett be hazája isztambuli konzulátusának épületébe, hogy elintézze a papírokat török kedvesével megkötendő házassága előtt. Csakhogy a konzulátuson – ankarai források szerint – végzett vele egy halálkommandó. Hogy a szaúdiak ennyire amatőrök, vagy ily mértékben nem foglalkoztatják őket a nemzetközi következmények, nem tudni, de azzal azért számolhattak, hogy kiderülnek a gyilkosság részletei.
A gyilkosság Donald Trump számára a legkínosabb, aki magáévá tette Benjamin Netanjahu vízióját. Az izraeli kormányfő szerint szaúdi segítséggel kell kidolgozni egy Izrael számára előnyös közel-keleti béketervet. A „dealek” rabjának nevezhető amerikai elnök ráadásul 110 milliárd értékű fegyverüzletet kötött a szaúdiakkal, amit aligha von vissza. Most azonban a szenátus részéről is nagy nyomás nehezedik rá: ne bánjon annyira kesztyűs kézzel Rijáddal. A gyilkosság mindenesetre jelzi: ha Washington felborítja a közel-keleti egyensúlyt, annak beláthatatlan következményei lesznek.