Új ellátási formát vezet be a kormány január 1-től, a gyermekek otthongondozási díját (gyod) – pontosította egy Facebook-bejegyzésben a korábbi bejelentést Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára. A csütörtöki bejelentésben még az szerepelt, hogy 100 ezer forintra nő gyermekek után járó ápolási díj összege. Az új ellátást azok a szülők – csak ők, illetve haláluk esetén más, közeli hozzátartozók – kaphatják, akik súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen gyermeküket ápolják otthon. Az összeg bruttó 100 ezer forint lesz, amiből 10 százalék járulékot vonnak le, vagyis nettó 90 ezer forintot kapnak kézhez az otthonápolók (akik több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, azok bruttó 150 ezer forintot kapnak).
A hozzátartozóikat otthon ápolók jelenleg legfeljebb 55 800 forint ápolási díjat kaphatnak (ez az úgynevezett kiemelt összeg, ami a súlyosan fogyatékosok gondozása után jár). Az otthonápolók régi követelése, amiért többször tüntettek is, hogy ismerjék el munkaviszonyként a napi 24 órás elfoglaltságukat, és legalább a mindenkori minimálbér összegét kapják meg (ez jelenleg bruttó 138 000 forint). A kormány azonban csak egy kis lépést hajlandó tenni, az igazi követelést nem teljesíti. Ráadásul ezt a lépést is csak egy szűkebb kör számára teszi elérhetővé: több tízezer ember gondozza otthon a rokonait, de azzal, hogy a szülőkre korlátozzák az új ellátást – Novák adatai szerint – 17 ezer család lesz jogosult.
Novák csütörtökön azt ígérte, a gyerekek után járó ápolási díj 2022-re éri el az akkori minimálbér szintjét. Azok a családok, amelyek nem a gyermekek jogán kapják az ápolási díjat – például gyermek gondozza a szülőt, vagy testvér a testvért – az ellátás díjat a jövő évtől mindössze 15 százalékkal emelik, illetve majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt százalékkal lesz magasabb az összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, 2022-ben sem kapják meg a minimálbért.
